Állásajánlatok
Fenntarthatóság a tömegközlekedésben
Fenntarthatóság a tömegközlekedésben

A közösségi közlekedés (tömegközlekedés) intézményéhez sok tekintetben kapcsolódik a fenntarthatóság. Azáltal, hogy egyre többen használják az A-ból B-be eljutás ezen formáját, csökken a forgalom az utakon, ami a nagyvárosi közlekedés okozta légszennyezést is visszaszorítja. A különböző szerelvények kialakítása is szolgálhatja a fenntarthatóságot. Az újrahasznosítható anyagból készült metrókocsik, trolik, villamosok vagy buszok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, emellett a szerelvények megújuló energiaforrásokkal történő energiaellátása is része a fenntartható fejlődésnek. Nem véletlenül fejlesztik egyre több országban gőzerővel ezeket a megoldásokat, hiszen ezzel sok legyet lehet ütni egy csapással. A kérdést már csak a most zajló budapesti metrómizéria kapcsán is érdemes körüljárni.

A korábban készített tömegközlekedési szerelvények kapcsán kevés esetben törekedtek a fenntarthatóságra és az újrahasznosításra a tervezés során. Emiatt a felújításuk gyakran szinte teljes karosszériacserével is járhat. A folyamat ilyenkor kicsit a tévében látható autófelújítós műsorokra emlékeztet, csak ez esetben sokkal nagyobb léptékben. A szerelvények energiaellátása megint egy másik kérdés, ugyanis – szintén az újabb szerelvények esetében – akár megújuló, tiszta energia segítségével is meghajthatók a villamosok, buszok.

Egy orosz cég, a Metrovagonmas fogja felújítani a budapesti 3-as metró szerelvényeit. A módosításokat végző orosz vállalat arról számolt be, hogy a legköltséghatékonyabb és legegyszerűbb megoldás az, ha szinte minden elemét kicserélik a szerelvényeknek, ezzel biztosítva azok későbbi biztonságos működését. Nagy is volt a felhördülés minden fórumon. És hogy hol van a kutya elásva? A hetvenes években készült régi szerelvényekben – hiába akkor ez még nem volt fontos szempont – nagyon kevés az újrahasznosítható anyag.


Így amikor júniusban megérkezett Budapestre az első felújított szerelvény, s a szakemberek körbejárták, azzal szembesültek, hogy annak szinte minden alkatrésze vadonat új: kicserélték a kocsiszekrény homlokfalát, a vezetőfülkét, az utasteret, az ajtókat, a motort, a kerekeket és a fékrendszert. Ez még mindig a jobb megoldásnak tűnik, mint az új eszközök vásárlása, hiszen a kommunikáció alapján azt sejteni, hogy 20-30 százalékkal olcsóbb a felújítások költsége, mint az új kocsiké.

A kérdés már csak az, hogy mi lesz a kiszerelt berendezések sorsa? Mivel döntő többségében vélhetően nem újrahasznosítható anyagokról van szó, azok mennek a szemétbe. Remélhetőleg azért itt odafigyelnek a környezeti kérdésekre is az orosz gyárban, és megfelelően kezelik a hulladékot…

 Az 3-as metró felújított változata

A BMW más módon közelítette meg a problémát. 2012-ben olyan metrókat adtak át Lengyelországban, amelyek alumínium váza 97,5 százalékban újrahasznosítható, belsejük pedig részben fából készült. A szerelvények különlegessége az, hogy a kapaszkodók ág formájúak.

 

 A különleges varsói metró


És maradva a metróknál, érdekes kérdés a szerelvények működtetésének módja. Chile fővárosának, Santiago de Chilének a metróvonala nagyrészt zöld-energiával fog működni 2018-tól. Az 5 metróvonalból és 100 megállóból álló rendszer működéséhez szükséges energiát 60 százalékban megújuló energiaforrásokból fogják fedezni. 42 százalékban napenergia, 18 százalékban pedig szélenergia biztosítja majd majd a kellő elektromos áramot a szerelvények hatékony működéséhez. A rendszert 2018-tól 15 éven keresztül látják majd el zöld-energiával.

Reméljük előbb-utóbb Budapest kapcsán is hasonlóan jó híreket hallunk majd metrófronton.

Forrás: chikansplanet.blog.hu 2016.11.18.

 

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!