Állásajánlatok
Hazánk meghaladja a megújulóenergia - részarány időközi célértékeit
Hazánk meghaladja a megújulóenergia - részarány időközi célértékeit

Magyarországnak 2020-ig legalább 13%-os megújulóenergia - részarányt kell elérnie az Unióban, a Nemzeti Cselekvési Terv ugyanakkor 14,65% teljesítését tűzte ki. A megvalósult részarány mindkét célkitűzés vonatkozásában meghaladja az időközi célértékeket.

A magyarországi megújulóenergia - felhasználás 2004 és 2014. közötti alakulását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal beszámolója elemzi. A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv szerint 2020-ra az Európai Unió országainak egyéni, kötelező érvényű megújulóenergia - arányt kell elérniük, amelynek ütemtervét és a szükséges intézkedéseket minden tagállam maga határozza meg cselekvési tervében (noha az Irányelv is megállapít minimális időközi célértékeket).

Az Irányelv értelmében hazánknak legalább 13%-os megújulóenergia - részarányt kell elérnie, Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (Nemzeti Cselekvési Terv, NCsT) ugyanakkor 2020-ra a 14,65%-os célszámot tűzte ki. A Hivatal által készített beszámolóból kiderül, hogy a megvalósult megújulóenergia - részarány ezidáig meghaladja mind a hazai cselekvési terv, mind az Irányelv által megjelölt időközi célértéket.

Tervezett és megvalósult megújulóenergia - részarány (2010-2020)

Az elemzésből kiderül, hogy hazánkban tíz év alatt csökkent a bruttó végső energiafogyasztás és közel duplájára nőtt a megújulóenergia - fogyasztás a teljes bruttó végső energiafogyasztáson belül.

2014-ben összesen 1016,5 MW kapacitású megújuló villamosenergia-erőmű termelt Magyarországon. Ennek mintegy felét adták a szilárd biomasszát tüzelő erőművek, egyharmadát a szélerőművek, a kapacitás további részén a napelemek, a vízerőművek, a biogáz-erőművek, illetve a hulladékot égető erőművek osztoztak.

2014-ben összesen 45,42 PJ megújuló energiaforrásokból előállított energiát fogyasztottunk el fűtési és hűtési célra. A geotermikus energia felhasználása folyamatosan, a 2004. évi 3,6 PJ-ról 2014-re 5,2 PJ-ra nőtt. A növekedést a távhő - szektorban tapasztalható fokozatos fejlődés okozta. A mezőgazdasági szektor főként növényházak és fóliasátrak fűtésére, a kereskedelem és közszolgáltatás szektor gyógyfürdők, kórházak és egyéb közintézmények ellátására hasznosítja a kitermelt geotermikus energiát.

Nagyarányú növekedés figyelhető meg tíz év alatt a közlekedésben felhasznált megújuló energiaforrások mennyiségében. 2004 és 2014 között jelentősen nőtt a folyékony bioüzem - anyagok és a megújuló villamos energia aránya a közlekedésben.

A megújuló energiaforrások hasznosítása a hazai és európai uniós energiapolitika fontos eleme, hozzájárul a környezetvédelmi és klímavédelmi célok eléréséhez, az energiaimport-függőség mérsékléséhez, a gazdasági struktúraváltás a versenyképesség növeléséhez, a területfejlesztéshez és a munkahelyteremtéshez.

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!