Állásajánlatok
Németország energiaipara egyre jobban épít a megújuló energiaforrásokra
Németország energiaipara egyre jobban épít a megújuló energiaforrásokra

Németország energiaipara egyre jobban épít a megújuló energiaforrásokra, 2050-re szeretnék elérni, hogy a megtermelt energia 80 százaléka megújuló energiaforrások felhasználásával történjen. Az elavult, nagyerőművekhez igazodva épült villamosenergia-hálózatok azonban mérséklik a megújuló energiatermelés hatékonyságát. A Fraunhofer kutatóközpont és a Német Meteorológiai Intézet közös technológiai fejlesztésétől – amely az EWeLiNE nevet viseli – azt várják, hogy előre meghatározható lesz az időjárásfüggő megújulóenergetikai egységek által termelt energia mennyisége, ezáltal csökkenthetik a fosszilis alapú energiatermelők által feleslegesen megtermelt többletenergiát. A rendszer a villamosenergia-hálózat tehermentesítése mellett évente 550 milliárd többletköltségtől szabadítja meg a német energiaipart (végső soron a fogyasztókat), emellett jelentősen csökkenti a károsanyag-kibocsátást.

A német megújulóenergetika fejlődését korlátozza a villamosenergia-hálózat túlterhelésének kérdése. Európa vezető ipari hatalma nagymértékű befektetésekkel igyekszik csökkenteni a fosszilis energia égetése okozta károsanyag-kibocsátást és a nukleáris erőművek számát. A beruházások hatása a kapacitások mutatóin követhető nyomon: Németország szélerőmű-kapacitása jelenleg 45 ezer megawatt, amellyel a három legnagyobb szélenergia-kapacitással rendelkező országok közé lépett (az Egyesült Államok és Kína mellett).

A további kapacitásbővítésnek jelenleg egyetlen akadálya van, az elöregedett villamosenergia-hálózatok, amelyek nincsenek felkészülve a szétszórtan elhelyezkedő, kisebb kapacitásokra. A régi rendszer az elmúlt évtizedekben a nagyerőművekhez igazodva épült ki.

A jelenlegi hálózat problémája abban rejlik, hogy a megújuló alapú energiatermelés nem minden technológia esetében folyamatos és szabályozható, hanem függ az időjárási körülményektől. Ugyan az egyes erőműveket olyan helyre telepítik, hogy a lehető leghatékonyabban termelhessenek (Skócia szeles tengerparti vidékein az Offshore-szélenergia a leghatékonyabb, míg Brazíliában a fotovoltaikus rendszerek effektívebbek), azonban az időjárás nagy mértékben beleszólhat az energiatermelésbe.

A folyamatos ellátás biztosítására a nehezen kiszámítható időjárási viszonyok miatt a rendszernek és a fogyasztóknak a hagyományos erőművekre is szükségük van. A rendszer termelésének és fogyasztásának kiegyenlítése évente körülbelül 550 milliárd dolláros többletköltséget okoz a német energiaiparban.

A megoldás az iparágat érintő adatok összevetése, kiértékelése lehet: az EWeLiNE projekt

2016 júniusában Németország kidolgozott egy koncepciót arra, hogy miként lehetne növelni az energiatermelés hatékonyságát. A meteorológusokból, mérnökökből és közüzemi cégek szakértőiből álló csoport tesztelni kezdett egy „villamosenergia-hálózatbarát” technológiát, amely összegzi a beérkező információk sokaságát. A megoldás lényege abban rejlik, hogy a rendszer segítségével kiszámítható, hogy a megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművi egységek mennyi energiát fognak termelni. A projekt az EWeLiNE nevet viseli.

Az EWeLiNE a Fraunhofer kutatóközpont és a Német Meteorológiai Intézet közös fejlesztése. Az időjárási körülményeket, pontosabban a viharok erejét és érkezési idejét korábban is meg tudták jósolni, azonban a szél erősségének és a napsütéses órák számának pontos meghatározása eddig nem volt kivitelezhető. A 7,74 millió dolláros fejlesztés három hálózatüzemeltető közreműködésével üzemel (50Hertz, az Amprion és a TenneT). A tesztelések folyamatosan zajlanak, és az EWeLiNE kimondottan jól teljesít.

A rendszer úgy működik, hogy a szélturbinák a szél sebességének mérésére szolgáló eszközökkel vannak felszerelve, a napelemes rendszerek pedig a napfény intenzitásáról szolgáltatnak adatokat. Az EWeLiNE összeveti ezeket az adatokat a meteorológiai állomások (földi telepítésű állomások, radarok, műholdak) által mért időjárási eredményekkel; majd egy 48 órás előrejelzést állít össze, a folyamatot pedig egy mérnökökből, meteorológusokból és szakértőkből álló csapat koordinálja.

 

Hasonló megoldások is igazolják a rendszer működését

Az amerikai National Centor for Atmospheric Research (NCAR) csapata az Egyesült Államokban egy hasonló rendszert épített ki 2009-ben. Az abban a projektben energiatermelőként aktívan résztvevő Xcel Energy jelentése szerint eddig körülbelül 60 millió dolláros megtakarítást jelentett az, hogy a rendszert használva hatékonyabban dolgozhattak. A statisztikák szerint az energiahatékonyság nem csak a kiadások mérséklésében nyilvánult meg, hanem a fosszilis energiatermelő egységek által feleslegesen megtermelt elektromos energia előállítása során keletkező károsanyag-kibocsátás csökkenésében is, ami évente egymillió tonna szén-dioxid légtérbe kerülésének megelőzésést jelenti.

A német megoldás mellett szól, hogy a legújabb technológiai megoldásokat felhasználva készült, amely még pontosabb adatokat szolgáltathat a hálózat-üzemeltetőknek. Az ilyen, és ehhez hasonló rendszerek elterjedésével, valamint a villamosenergia-hálózatok fejlesztésével a megújuló energiatermelés lehet a leghatékonyabb és fenntarthatóság szempontjából legmegfelelőbb energiatermelési lehetőség. Az iparág térhódításának folyamatát nagyban meggyorsíthatják az ilyen jellegű technológiai fejlesztések.

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!