Kié a létrejövő energiamegtakarítás mint vagyoni értékű jog?

Az első jogosult személye tekintetében elsősorban a beruházásban résztvevő felek megállapodása az irányadó. 2023. június 24-ét követően megkezdett egyéni fellépések esetén kötelezővé vált az egyéni fellépés megkezdése előtt a végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy között írásbeli megállapodás megkötése, amelyben meg kell jelölni az energiamegtakarítás első jogosultját. Nem kötelező e megállapodás megkötése szemléletformálási intézkedés esetén, azonban amennyiben ismert a végső felhasználó személye, a későbbi jogviták megelőzése érdekében javasolt a megállapodás megkötése. Nem kötelező továbbá e megállapodás megkötése, ha a kötelezett saját eszközein, vagy saját tevékenységét érintően hajt végre egyéni fellépést és kizárólag maga válik az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás első jogosultjává (Ehat. 15/B. § (4)-(6) bek.).

Megállapodás hiánya esetére 2022. július 1-től áll fenn a törvényi vélelem, amely szerint a megtakarítás első jogosultja az addicionális hozzájárulást kifejtő személy. 2022. július 1-ig azonban a bizonytalan kimenetelű jogviták elkerülése érdekében, minden esetben kifejezetten javasolt volt a megállapodás az addicionális hozzájárulás nyújtásáról és annak ellentételezéséről.

A hitelesítő szervezeteknek kiemelt felelőssége van abban, hogy az EKR-ben elszámolható megtakarításnak, mint vagyoni értékű jognak a valódi jogosultja számára adják ki a hitelesítést. E tevékenységüket segíti a törvényi előírás, miszerint a 2023. június 24-ét követően megkezdett egyéni fellépések esetén a fenti megállapodás hiányában – a fenti két kivétellel – az energiamegtakarítás nem hitelesíthető.

A nem hitelesített, valamint az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére elszámolt energiamegtakarítás átruházása, továbbá az energiamegtakarítás nem kötelezett félnek minősülő vevő részére történő átruházása – a hitelesítő szervezeti pótlás esetének kivételével – semmis (Ehat. 15/B. § (3) bek.).

Az energiamegtakarítás jogosultjává válhat-e a lényeges (korábban addicionális) közreműködést kifejtő személy, ha nem kötelezett?

A rendszer megfelelő működéséhez szükséges, hogy a kötelezetteken és a végső felhasználókon kívüli „harmadik” szervező személyek is részt vehessenek beruházások generálásában, a megtakarítások összegyűjtésében és a kötelezettek számára történő közvetítésében. A beruházó végső felhasználó és a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást kifejtő személy

- 2023. június 24-ét megelőzően megkezdett egyéni fellépések esetén megállapodhatott,

- 2023. június 24-ét követően megkezdett egyéni fellépések esetén – két kivétellel – pedig köteles megállapodni

az energiamegtakarítás jogosultjának személyéről, amely megállapodás alapján a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást kifejtő személy is lehet az energiamegtakarítás első jogosultja, tehát ő jogosult azt hitelesíttetni és értékesíteni. Megállapodás hiányában, a 2022. július 1-től hatályos törvényi vélelem alapján, az addicionális hozzájárulást kifejtő személy válik az energiamegtakarítás jogosultjává.

 Az energiamegtakarítás jogosultjává válhat-e a kötelezett, ha nem közvetlenül fejti ki a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást, vagy ebben az esetben csak átruházással szerezheti meg?

A Hivatal álláspontja szerint, ha a kötelezett nem közvetlenül maga fejti ki a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást, de szeretné, hogy ő váljon a megtakarítás jogosultjává, akkor valamely igazolt formában szerepet kell játszania a beruházás létrejöttében annak érdekében, hogy ne merülhessen fel az Ehat. 15/B. § (3) bekezdése szerinti forgalmazási korlátozások kijátszása (leplezett átruházás). A kötelezett közreműködéseként elfogadható pl. ha igazolható módon és előzetesen megbízta a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást kifejtő háztartásinagygép-kereskedőt egy gépcsere program lefolytatására. A végső felhasználó és a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást kifejtő közötti megállapodásnak kifejezetten rendelkeznie kell arról, hogy ki lesz az energiamegtakarítás jogosultja (pl. a végső felhasználó, a lényeges (korábban addicionális) hozzájárulást kifejtő, vagy a gépcsere-program lefolytatására megbízást adó kötelezett. ld. GYIK 19. pont). Ha e megállapodásban nem rendelkeznek arról, hogy a valamely igazolt módon közreműködő kötelezettnél keletkezik meg a megtakarítás, akkor ennek hiányában a kötelezett csak átruházás útján szerezheti meg szabályszerűen a már hitelesített megtakarítást.

Egy beruházásból származó energiamegtakarítás felosztható-e több személy között?

A beruházás létrejöttében valamely igazolt formában meghatározott szerepet játszó személyek az energiamegtakarítás feletti jog megkeletkezésére vonatkozó megállapodásukban (ld. GYIK 19. pont) arról is megállapodhatnak, hogy a beruházás létrejöttében közreműködő több személy meghatározott arányban megosztva válik az energiamegtakarítás jogosultjává. E szándék esetén a megállapodás megkötése a 2023. június 24-ét követően megkezdett egyéni fellépések esetén kötelező. A hitelesítő szervezet ebben az esetben is az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás teljes mértékét köteles hitelesíteni, egyértelműen feltüntetve az energiamegtakarítás jogosultak közötti felosztását. Az energiamegtakarítás Hivatal számára történő bejelentésekor az adott beruházásból létrejött energiamegtakarítás teljes mértékét és az abból elszámolni kívánt, megállapodás szerinti, rész-energiamegtakarítás mértékét (GJ) is fel kell tüntetni.

A kötelezett továbbá átruházás útján is megszerezheti egy beruházásból származó hitelesített energiamegtakarításnak egy meghatározott részét. Ebben az esetben is, az energiamegtakarítás Hivatal számára történő bejelentésekor az adott beruházásból létrejött energiamegtakarítás teljes mértékét és az abból elszámolni kívánt, átruházásra irányuló szerződés szerinti, rész-energiamegtakarítás mértékét (GJ) is fel kell tüntetni.