A Rendelet 3. § (2) bekezdésében hivatkozott betáplálási pont hogyan határozható meg?

A Rendelet 3. § (2) bekezdésében hivatkozott betáplálási pont azt a külön áramköri védelemmel biztosított pontot jelenti, amelyet követően az ellátandó fogyasztó berendezés(ek) beépített legnagyobb egyidejű villamos teljesítményigénye meghaladja a MEKH rendeletben meghatározott értékeket.

A MEKH rendelet 3. § (2) bekezdésében hivatkozott beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigényt hogyan kell meghatározni?

A beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény a betáplálási pontot követően beépített fogyasztói berendezések számbavételével határozható meg. A betáplálási pontot követően beépített fogyasztói berendezések általában nem állandó terheléssel időszakosan üzemelnek, ezért üzemidejük alatt a felvett teljesítmény változhat. A beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény az azonos időben bekapcsolt fogyasztói berendezések legnagyobb együttes felvett teljesítményét jelenti.

Minden olyan szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezet köteles almérőt telepíteni, ahol a beépített legnagyobb egyidejű teljesítmény igény meghaladja a 100 kW-ot, vagy csak akkor kell almérőt telepíteni, ha van 100 kW (illetve 2022. január 1-jét követően 50 KW) feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezése, vagy van 140 kW (illetve 2022. január 1-jét követően a 70 KW) feletti névleges elektromos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezése?

A Rendelet szerint az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezetek 2022. január 1-ig kötelesek almérő felszerelésére az alábbi telepítési pontokra:

a)     elsősorban az 50 kW névleges teljesítményt meghaladó önálló villamos berendezések, és 70 kW névleges elektromos teljesítményt meghaladó hőtermelő és klímaberendezések betáplálási pontjaira (2021. január 1-ig 100 kW illetve 140 kW teljesítményt meghaladó gépek betáplálási pontjaira);

b)    másodsorban a 100 kW legnagyobb egyidejű teljesítményt meghaladó, egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések (különösen: gép, gépsor, gyártósor, üzemcsarnok, illetve épület) betáplálási pontjaira, mely érték számításánál az a) pont szerinti – már almérővel mért – berendezések figyelmen kívül hagyhatók (2021. január 1-ig nem kötelező berendezéscsoportok mérésére almérőt felszerelni);

c)     kivételt képeznek a számítással meghatározható fogyasztású berendezések, valamint az átlagosan 1000 üzemóra/év (2021. január 1-ig 2000 üzemóra/év) üzemidőt el nem érő berendezések.

A Rendelet 3. § (1) bekezdésében és a 4. §-ban meghatározott beépített teljesítmény értékek megítélésekor a normál üzemi teljesítményt kell figyelembe venni?

A Rendeletben meghatározott beépített teljesítmény értékek megítélése során az érintett berendezések névleges teljesítményének vizsgálata szükséges

A Rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény azt jeleni, hogy 100 kW-ot meghaladó normál üzemi teljesítmény esetén szükséges az almérő beépítése?

A Rendelet 3.§ (2) bekezdésének alkalmazása során a berendezések legnagyobb egyidejű teljesítményének vizsgálata szükséges. Amennyiben az egyidejű teljesítmény valamely okból – így például dokumentáció hiányában – nem állapítható meg, a betáplálási pont túláram védelme által biztosított teljesítmény vizsgálata alapján dönthető el az almérő telepítési kötelezettség.