Az infrastrukturális fejlesztésre irányulók projektek azok, amelyek – elsősorban tervezett élettartamuk miatt – talán a leginkább ki vannak téve a jövő éghajlati viszonyainak, amennyiben a tervezés során e feltételek nem lesznek figyelembe véve, és a szükséges alkalmazkodási intézkedések nem valósulnak meg, úgy az infrastruktúra hosszú távú fenntartása számos nehézségbe ütközhet és ezáltal komoly költségekkel is járhat. A projektek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességének vizsgálata az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (a továbbiakban: Rendelet) értelmében a 2021-2027-es európai uniós fejlesztési ciklusban kötelező elvárás valamennyi legalább 5 éves időtávra készülő infrastrukturális beruházás esetében az ún. éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat elkészítése.
E vizsgálat elősegíti a jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátással járó, vagy a jövő éghajlati adottságaival szemben kiemelten sérülékeny infrastrukturális fejlesztések azonosítását, és ezáltal lehetőséget nyújt a beruházás tervezői számára, hogy az éghajlatváltozás várható hatásainak, azok kockázatának számbavételével olyan kiegészítő intézkedéseket tervezhessenek a projektjükbe, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a létrejött infrastruktúra hosszú távon is költséghatékony módon üzemelhessen és betölthesse rendeltetését.
A vizsgálat két – részben egymással összefüggő, de mégis jól elkülöníthető – részből áll. Ezek a következőkre irányulnak:
a projekt eredményeképpen várható üvegházhatásúgáz-kibocsátás változásának megítélése (ld. klímasemlegességi részvizsgálat),
a projekt éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának megítélése
A standard éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat az alábbi két részből áll:
o klímasemlegességi részvizsgálat, amelynek célja annak megítélése, hogy a tervezett fejlesztés következtében várható éves üvegházhatásúgáz-kibocsátás változás összhangban van-e az Európai Unió és annak részeként Magyarország által kitűzött emisszió-csökkentési célokkal.
o klímaalkalmazkodási részvizsgálat, amelynek célja annak felmérése, hogy a fejlesztés eredményeképpen létrejövő infrastruktúra állagát, üzemeltetését nem veszélyezteti-e az éghajlatváltozás valamely helyben várható hatása, illetve maga az infrastruktúra nem fokozza-e földrajzi környezetének éghajlatváltozással szembeni sérülékenységét.
Az egyszerűsített éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat egy részből áll, kizárólag az újonnan létesülő infrastruktúraelem éghajlatváltozás következményeivel szembeni érzékenységének előzetes feltárására irányul. Az e vizsgálattípus alá sorolt fejlesztések esetében – azok beavatkozási iránya és az elnyerhető támogatási összegek által determinált volumene miatt – nem várható, hogy jelentős, azaz évi 20 000 tonna CO2eq mennyiséget meghaladó üvegházhatásúgáz-kibocsátással járnak, így a klímasemlegességi részvizsgálat elvégzésének szükségessége esetükben nem merül fel.
A különböző jellegű projektek előkészítése során eltérő részletezettségű éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat elvégzése indokolt.
A rezilienciavizsgálatról bővebben itt olvashat
Több mint 100 elégedett ügyfél – Prudens szakértői szolgáltatás – 105 millió kWh igazolt energiamegtakarítás!