Dr. Zsebik Albin, okl. gépészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusának írása
A közel húsz évvel ezelőtt írt „Energiaveszteség-feltárás” című egyetemi jegyzet bevezetőjében írtam, hogy „Napjaink kihívása az energiafelhasználás csökkentése.
Törekednünk kell arra, hogy az igényelt (hő) komfortot, megvilágítást, a technológiai folyamatok energiaigényét a biztonságos üzemvitel mellett, minél kevesebb tüzelőanyaggal, ill. energiával elégítsük ki. Az energiaveszteség-feltárás az energiagazdálkodással foglalkozó mérnökök számára komoly feladatot jelent.” Erről a feladatról szoktam bevezetőként az egyetemi hallgatóknak a félév első előadásán beszélni, erről teszek közzé néhány gondolatot az alábbiakban is.
Az energiaveszteség-feltárás tárgyát képező rendszereket, technológiai folyamatokat, épületeket és egyéb létesítményeket tervező mérnökök bizonyára körültekintően végezték munkájukat. Az igényelt feladatra az adott gazdasági környezetben, a rendelkezésre álló berendezések és eszközök felhasználásával bizonyára a legjobb megoldást választották. Feltételezhetően az üzemeltetők is legjobb tudásuk szerint működtetik a rendszereket. A feladat mégis aktuális.
Mi a veszteségfeltárást végző mérnök feladata? Mi ez esetben az energiaveszteség?
Az energetikai veszteségfeltárás során azt keressük, miképpen jobbíthatók a rendszerek. Azt elemezzük, milyen korszerűsítésekkel, energiahatékonyság növelő intézkedésekkel csökkenthető energiafelhasználásuk, üzemeltetési költségük. Az energiaveszteség-feltárás általában hosszú évek óta üzemelő rendszerekre irányul. A vizsgált rendszerek létesítése óta eltelt idő alatt jelentős mértékben megváltozhatott a gazdasági környezet (az energiahordozók elérhetősége, vele összefüggésben az ára). Jelentős mértékben javulhatott a feladat elvégzésére alkalmazható berendezések és eszközök műszaki színvonala, hatékonysága. Ezek szem előtt tartásával veszteségnek tekinthetjük, ha a vizsgált rendszer energiafelhasználása (üzemeltetési költsége) nagyobb, mint az elemzés időpontjában azonos feladat ellátására alkalmas rendszer energiafelhasználása (üzemeltetési költsége).
A működő és optimális rendszerek
Az energiaveszteség-feltárás során szem előtt tartjuk, hogy a műszaki feladatok többféle módon oldhatók meg. Ugyanazon eredményt különböző berendezésekkel, különböző üzemeltetési módon érhetünk el. A különböző megoldási változatok között található azonban olyan, amely bizonyos kritériumok szerint a legkedvezőbb, mondhatjuk "optimális". Megkülönböztethetők tehát működő és optimális rendszerek. Előfordulhat, hogy műszaki, gazdasági vagy egyéb okok miatt a működő rendszer nem fejleszthető optimálissá. Határozottan törekedni kell azonban arra, hogy a lehetőségeket megismerjük, s a működő rendszereket az optimális irányába fejlesszük. Ehhez nélkülözhetetlen a rendszerelemek és alrendszerek közti kapcsolatok tisztázása, egyértelmű meghatározása. A fejlesztés során különös figyelmet kell fordítani e kapcsolatokra, s a berendezéseket úgy kell kiválasztani, az üzemviteli paramétereket úgy kell meghatározni, hogy azok az optimális rendszer megvalósításának irányába mutassanak.
Fontos, hogy a veszteségfeltárást végző mérnök tudatosítsa a működő és „optimális” rendszerek közti különbséget. Ismerje az energiagazdálkodás jobbító lehetőségeit, technikáit, és munkája során műszaki, gazdasági és környezetvédelmi kritériumok alapján tudatosan törekedjen az energiatakarékos módszerek, eszközök és berendezések alkalmazására, „optimális” rendszer és üzemvitel kialakítására.
Energetikai audit vagy ISO 50001 bevezetése?
Az Energiahatékonysági törvény a nagyvállalat számára négyévente energetikai auditálás végzését írja elő. Mentesíti ugyanakkor e kötelezettség alól azt a nagyvállalatot, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet.
A fejezetcímben feltett kérdéssel gyakran találkoztam a törvény elfogadását követően. Az rá a válaszom, hogy célszerű körültekintő energiaveszteség-feltárásra alapozva az ISO 50 001 minősítést megszerezni. Ez lehet a kötelezettek számára a legkedvezőbb, ez van összhangban a törvény alapjául szolgáló EU irányelvvel, s tapasztalataim szerint ez eredményezhet jelentős energia és költségmegtakarítást.
A döntésnél célszerű tekintettel lenni a jogszabály kiegészítésének valószínűségére is. Az Energiahatékonysági törvény alapjául szolgáló 2012/27/EU irányelv a feladatok ismétlésének elkerülése érdekében mentesíti a négyévenkénti kötelező energetikai auditálás alól az energia, és a környezetirányítási rendszert működtetőket. A mentesítést egyszerűsítésnek tekinti, de feltételhez köti. Az egyszerűsítés, - ellentétben a hazai törvénnyel, - abban nyilvánul meg, hogy nem csak az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, hanem általánosabban fogalmaz, az energia-, vagy környezetirányítási rendszert működtetőket mentesíti a kötelező energetikai auditálás alól. A feltétel az, hogy a működtetett irányítási rendszernek tartalmaznia kell az energetikai auditálás minimális elemeit.
A fentiekre, a vonatkozó törvényre és a hozzá tartozó jogszabályokra, valamint az azokban meghatározott feladatokra tekintettel az energetikai auditálásra kötelezettnek a következő javasolható:
Az energetikai auditálási kötelezettség – lehetőség
Az energiaveszteség-feltárásra szakosodott mérnökök jobbító javaslataikkal az „Energiahatékonysági törvény” kidolgozása előtt is sok millió forintot takarítottak meg megbízóiknak. A veszteségfeltárás kötelezővé tétele mérnökök százait ösztönzi a szakosodásra, nyújt számukra munkalehetőséget, s az energia-megtakarításra tett és megvalósított javaslataikkal bizonyára sok sikerélményt.
A kötelezettség felértékeli a vállalati energetikusok szerepét. Külső szakértővel, vagy annak közreműködésével elvégez(tet)hetik cégük veszteségfeltárását, az ISO 50001 minősítésre való felkészítést. Ez segítheti, eredményesebbé teheti munkájukat az energiagazdálkodás és a környezetvédelmi elvárások tekintetében.
Az energetikai auditálási kötelezettség – felelősség
Az energetikai auditálási kötelezettség felelősséggel is jár. A felelősség mind a vállalatvezetőket, mind a veszteségfeltárást végző mérnököket terheli.
Mindannyiuknak figyelni kell arra, hogy a veszteségfeltárás ne csak a törvény által előírt kötelezettségnek tegyen eleget, hanem a javasolt intézkedések megvalósításával a törvény célkitűzésével összhangban járuljon hozzá a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez, a cég energiafogyasztásának és költségeinek csökkentéséhez.
A felelősség mindkét részről többoldalú. A rangsorban első helyen áll a jól végzett és eredményes munka, ezáltal az energetikus szakma tekintélyének megőrzése. Nem kevésbé fontos azonban az etikus magatartás. Fontos lenne, ha a megbízások odaítélésénél nem az ár, hanem a szakszerűség kapna döntő szerepet.
Javaslom, hogy az energetikai auditálást tekintsük szép feladatnak. Tekintsük ösztönzőnek az energiaveszteségek-feltárására, lehetőségnek a felelősségteljes munkára, s kihívásnak az eredményes mérnöki tevékenységre. Számoljuk és gyűjtsük a javaslatainkkal elérhető és elért energia- és költség-megtakarítást.
Cégünk, a Solver Unio Kft. a MEKH által bejegyzett auditorszervezet, így jogosult ezen auditálás elvégzésére és igény esetén ISO 50001 bevezetésére is.
| Auditor: | Csonka Attila EA-01-28/2016. |
| Szervezet: | Solver Unio Kft. EASZ-01-18/2016. |
Vegye igénybe Energetikai Audit vagy ISO 50001 bevezetési szolgáltatásunkat!
Több mint 100 elégedett ügyfél – Prudens szakértői szolgáltatás – 105 millió kWh igazolt energiamegtakarítás!
