Állásajánlatok
Épületenergetikai tanúsítás - nekem is kötelező?
Épületenergetikai tanúsítás - nekem is kötelező?

Jogszabályokról, változásokról közérthetően 2013. július 9-étől néhány pontjában ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V.24.) TNM rendelet. E változás apropóján alábbiakban összefoglaltam azokat a legfontosabb tudnivalókat, melyeket az energetikai felülvizsgálatokkal, tanúsítással kapcsolatosan „átlagos fogyasztónak tudni érdemes.

2013. július 9-étől néhány pontjában ismét változik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V.24.) TNM rendelet. E változás apropóján alábbiakban összefoglaltam azokat a legfontosabb tudnivalókat, melyeket az energetikai felülvizsgálatokkal, tanúsítással kapcsolatosan „átlagos fogyasztónak tudni érdemes.

A legfontosabb rendeletek

Az épület-energetikai tanúsítással kapcsolatosan négy rendeletet tartok fontosnak kiemelni, melyekkel gyakorlatilag lefedjük a teljes eljárási metodikát is egyben.Természetesen ezeken felül jónéhány szabvány, EU direktriva és egyéb rendelet foglalkozik a kérdéssel, melyekkel leginkább már csak a szakembereknek van teendője.

 

1)     KÖVETELMÉNYEK ÉS SZÁMÍTÁSI MÓDSZEREK

 

A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról.

E rendelet tartalmazza az épületek energetikai jellemzőire vonatkozó követelményeket, az energetikai ellenőrzési számítási és tervezési módszereket.

 

2) A TANÚSÍTÁS SZABÁLYAI

A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról.

E rendelet tartalmazza a tanúsítással összefüggő szabályokat, annak tartalmi és formai követelményeit.

 

3)     FELÜLVIZSGÁLATOK

A 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról

Ez a rendelet szabályozza a hőtermelő berendezések (többnyire kazánok) és légkondícionáló berendezések felülvizsgálati követelményeit és szabályait.

 

4)     NYILVÁNTARTÁS

A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról.

A rendelet szabályozza - többek között – az épület-energetikai tanúsítás nyilvántartásával kapcsolatos kötelező eljárásokat ( a korábbi 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet helyett) 

 

A tanúsítát mikor kötelező elvégeztetni 176/2008. (VI. 30.) szerint?

1. § (1) E rendeletet a (3) bekezdésben meghatározott esetekben és a (2) bekezdés szerinti kivételekkel a jogszabályban vagy a technológiai utasításban előírt légállapot, illetve komfortállapot biztosítására energiát használó épület energetikai jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni.

 

1. § (3) Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint - amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal - tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó2

a)     új épület építése;

b)     meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység

·         ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy

·         bérbeadása;

c)     500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

 

Melyek a kivételek?

Nem terjed ki a rendelet hatálya

1. § (2):

a)     az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;

b)     az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;

c)     a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;

d)     a hitéleti rendeltetésű épületre;

e)     a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;

f)      a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;

g)     azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több              mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;

h)     a műhely rendeltetésű épületre;

i)      a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre.

3. § (4) Nem kell tanúsítványt készíteni továbbá

a)     a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;

b)     ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;

c)     a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás           és bérbeadás esetén.

 

Kinek a feladata elkészíttetni a tanúsítvány?

   176/2008 (VI.30) 3. § (2)13 Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik a használatbavételi engedély kiadását, vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő 90 napon belül.

   Egyéb esetekben az épület tulajdonosa készítteti el.

 

Kell-e és mikor a tanúsítás eredményét szerepeltetni a szerződésekben?

·         176/2008 (VI.30.) 3. § (2a)14 Az épület vagy önálló rendeltetési egység értékesítésre vagy bérbeadásra való kínálásakor a reklámban fel kell tüntetni az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai minőség szerinti besorolását, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll.

·         (3)15 Az e rendelet hatálya alá tartozó épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása tárgyában - a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével - készült szerződés tartalmazza

a)     annak rögzítését, hogy e rendelet rendelkezései szerint kell-e tanúsítványt készíteni,

b)     a tanúsítvány azonosító kódját, és

c)     a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy az azonosító kód szerinti tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette.

 

A Felek az adásvételi vagy bérbeadási szerződésben közös elhatározásuk szerint lemondhatnak-e a kötelező tanúsításról?

Nem. A tanúsítás – ahogy sok egyéb, az ingatlanok átruházásával kapcsolatos formula is – a fentiekben meghatározott esetekben kötelező. A tanúsítás nem hazai találmány, egész Európa lényegében azonos szabályozási formát alkalmaz –eltérő követelményértéke – melyet az egyes tagállamok országspecifikusan alakítottak ki. A tanúsítás célja, hogy támogassa az épületek energiafogyasztására irányuló erőfeszítéseket, fokozatosan felmérje az épületállomány energiafogyasztását, egyértelműen és szabályozottan energiafogyasztás szempontjából összehasonlíthatóvá tegye az épületeket egymással.

 

Meddig érvényes a tanúsítás?

176/2008 (VI.30.)8. §30 (1) A tanúsítvány tíz évig hatályos.

(2) Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni.

(3)31 Középületek energetikai jellemzőinek tanúsításakor harmonizált európai uniós tanúsítási rendszer is alkalmazható. Az így kiállított tanúsítvány 1. melléklet szerinti összefoglaló lapján fel kell tüntetni, hogy a tanúsítvány mely rendszer alapján készült.

 

Mi van akkor, ha a tanúsítás eredményeképpen az épület vagy annak valamely határoló szerkezete nem felel meg a követelményrendszernek?

Az, hogy a tanúsítás meglévő épületünket „C” osztálynál alacsonyabb osztályba sorolta, nem jelent ránk nézve felújítási vagy beruházási kötelezettséget. Ez annyit jelent, hogy épületünk a jelenleg kívánatosnál rosszabb energia hatékonyságú, amely értékesítésekor hátrányt vagy árcsökkentést jelenthet.

 

Mi van az új épületek építése vagy meglévők átépítése esetén?

Új épület építését követően, a használatbavételi engedély kiadását követő 90 napon belül el kell készíttetni a tanúsítást (lásd fent részletezve).

Nyilván nem érdemes olyan épületet építtetni, amely alacsonyabb osztályú besorolást kap majd, ezért célszerű már az építészeti és a gépészeti tervek alapján  - egyfajta előtanúsítási eljárásként – elvégezni a teljes épülket-energetikai felülvizsgálatot.

 

A 7/2006 (V.24.) 3. § (1) alapján „Épületet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek az 1. mellékletben foglaltaknak.

5. §5 (1)6 Új épületnek az építése esetén a tervezési programban és az építészeti-műszaki dokumentációban vizsgálni és rögzíteni kell a műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét a 4. mellékletben foglaltak vagy az MSZ EN 15459 szabványban leírt számítási módszer szerint.

6. §7 (1)8 Meglévő épület energia megtakarítási célú felújításakor az építési-szerelési munkával érintett épületelemeknek meg kell felelniük az 1. melléklet I. és V. részében meghatározott követelményeknek.

(2)9 Meglévő épület bővítésekor, ha a bővítés mértéke nem haladja meg a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az új határoló szerkezeteknek meg kell felelniük az 1. melléklet I. és V. részében meghatározott követelményeknek.

(3)10 Meglévő épület (2) bekezdésnél nagyobb mértékű bővítése, vagy jelentős felújítása esetében a 3. § szerinti előírásokat kell alkalmazni.

(4)11 Meglévő épület jelentős felújítását megelőzően az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét és a gazdaságos megvalósíthatóságot az 5. §-ban előírt módon vizsgálni és dokumentálni kell.

Ki végezheti el a tanúsítást?

·         176/2008 (VI.30.) 9. § (1)32 Energetikai tanúsítói (a továbbiakban: tanúsító) tevékenységet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben és az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel lehet folytatni. Ehhez a Magyar Mérnök Kamara vagy a Magyar Építész Kamara adhat ki engedélyt.

·         (2) A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épületek tanúsítását az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő olyan tanúsító végezheti, akinek a külön jogszabályban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.

 

Tartalmaz-e energia-megtakarításra irányuló javaslatokat a tanúsítvány?

A célja alapvetően nem ez, de 176/2008 (VI.30.) 7. §28 előírja, hogy mely esetben és hogyan kell tartalmazzon energia megtakarításra irányuló javaslatokat. A korrekt és alapos tanúsítás ad azonban használható, számításokon alapuló javaslatokat legalább a magasabb osztályba sorolás eléréséhez szükséges teendőkről.

7. §28 (1) A 6. § (4) bekezdésében meghatározott javaslatban fel kell tüntetni

a)     a határoló szerkezetek jelentős felújításával vagy az épületgépészeti rendszerek korszerűsítésével járó műszakilag megvalósítható intézkedéseket,

b)     a határoló szerkezetek vagy az épületgépészeti rendszerek kisebb felújításával járó műszakilag megvalósítható intézkedéseket, és

c)     az épület energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelményeket.

(2) A tanúsítvány tartalmazhat további információt a megújuló energia felhasználás mennyiségére, az ajánlások megvalósításának lehetséges lépéseire vonatkozóan, továbbá tájékoztatást a támogatási és finanszírozási programokról.

 

Mi alapján történik az épületek energetikai osztályba sorolása?

Az energetikai minőséget minden esetben a vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának  és a vizsgált épület geometriai méreteivel és rendeltetésével azonos, a minimumkövetelményeknek éppen megfelelő, viszonyítási alapként szolgáló épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának százalékban kifejezett arányával kell jellemezni.

 

Kell-e felülvizsgáltatni a kazánomat és milyen gyakorisággal?

264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet 4. §

·         (1) Az üzembe helyezéstől számított négyévente kell felülvizsgálni

a)     a 20-100 kW effektív névleges teljesítménnyel üzemelő nem megújuló folyékony és nem megújuló szilárd tüzelőanyagot használó,

b)     a 100 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb gáztüzelésű hőtermelő berendezéseket.

·         (2) Az üzembe helyezéstől számított kétévente kell felülvizsgálni a 100 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb nem megújuló folyékony és nem megújuló szilárd tüzelőanyagot használó hőtermelő berendezéseket.

·         (3) A 15 évesnél régebbi és 20 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszereket energetikai szempontból egyszer kell felülvizsgálni. Ezen felülvizsgálatot követően a hőtermelő berendezésre vonatkozó (1)-(2) bekezdés szerinti további időszakos felülvizsgálat nem szükséges. Az egyszeri felülvizsgálat a külön jogszabályban meghatározott további műszaki-biztonsági vizsgálatok szükségességét nem érinti.

A légkondicionáló rendszereket is be kell vizsgáltatni?

Igen, egyébként is érdemes

264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet 5. § szerint

·         A 12-150 kW effektív névleges hűtőteljesítményű légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát az üzembe helyezéstől számított négyévente kell elvégezni.

·         A 150 kW effektív hűtőteljesítménynél nagyobb légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát az üzembe helyezéstől számított kétévente kell elvégezni.

·         A tulajdonos az (1)-(2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően rövidebb időszakonként is kérheti a légkondicionáló rendszer felülvizsgálatát.

 

Csonka Attila

www.solvergroup.hu

 

Lépjen kapcsolatba velünk!

info@solverenergy.hu

 

  e-mail:   info@solverenergy.hu
  telefon:  36 1 2200 661
                                                     

Több mint 100 elégedett ügyfél – Prudens szakértői szolgáltatás – 105 millió kWh igazolt energiamegtakarítás!

         SZINTISZTA ENERGIA

 

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!