A szerzőkről:
Erdélyi Bence MA hallgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem , Dr. Hortay Olivér üzletágvezető, Századvég Konjunktúrakutató Zrt., egyetemi adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Pénzügyek Tanszék.
Az Európai Unió törekvéseivel párhuzamban, hazánkban is jelentős szerepet játszik az energiahatékonyság. Az elkövetkező időszak egyik feladata - többek között - a lakóépületek energiahatékonyságának javítása és ennek finanszírozása. A kutatásban javaslatkent kerülnek bemutatásra a közüzemi számlán történő beruházási finanszírozás visszafizetésére létrehozott rendszerek, melyek innovatív pénzügyi keretet jelenthetnek az energiahatékonysági beruházások támogatására. E célból a tanulmányban az értékáram-modell kerül alkalmazásra a rendszerek megvalósításához szükséges modellek kidolgozásához és javaslatához. Az általános sémát kereskedői és kereskedelmi bank szempontjából SWOT analízissel vizsgáltuk. A piaci környezet elemzésére PEST elemzés került alkalmazásra. Összességében az mondható el, hogy a modell alkalmas lehet a lakossági szektor energiahatékonysági támogatására. Azonban jól latható, hogy az akadályok többsége regulációs jellegű, amelyeket csak szakpolitikai együttműködéssel lehet feloldani, és igy a modell eredményessége szempontjából fontos lehet a kormányzat különböző mértékű bevonása a megvalósításba.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: Gl8, G38, L97, Q01, Q48, Q40
Kulcsszavak: Energiahatékonyság, finanszírozás, EKR, lakossági beruházások, fenntartható gazdaság, innovatív finanszírozás
Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervben (továbbiakban: NEKT) megfogalmazott célkitűzése, hogy az ország végső energiafelhasználása 2030-ban ne haladja meg a 2005-ös érteket (NEKT, 2023). A cél elérésének egyik eszköze az energiahatékonyságról szóló 20l5. évi LVÜ. törvény (továbbiakban: Enhat. tv.) módosításával 2021.01.01.-jén bevezetésre került Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (továbbiakban: EKR). Az épületek az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás jelentős részéért felelősek, ezért szén-dioxid-mentesítésük kiemelkedő szerepet játszik az energetikai átállás megvalósításában (Pohorylés et al., 2020). Továbbá az Európai Tanács iránymutatásában javaslatokat fogalmaz meg kifejezetten a lakóépületek energetikai korszerűsítését ösztönző szakpolitikai intézkedésekre (Európai Parlament, 2023). Jelenleg Magyarországon a végső energiamegtakarítás kisebb aránya származik lakóépületek korszerűsítéséből, miközben a 202l-és évben a végső energiafelhasználás harmadát a lakosság fogyasztotta el (KSH, 2023). Amennyiben a jövőben az Európai Unió (továbbiakban: EU) kötelezi a tagállamokat arra, hogy a végső energiamegtakarításuk bizonyos részét lakóépületek korszerűsítéséből szükséges elérni, akkor szükségszerűvé válik egy üzleti modell és támogatási rendszer kialakítása. Ebben a kutatásban az EKR alapvetéseinek a bemutatása mellett javaslatok kerülnek megfogalmazásra a közüzemi számlán történő beruházási finanszírozás visszafizetésére létrehozott (továbbiakban: on-bill) rendszerek bevezetésére, melyek innovatív pénzügyi kereteket jelenthetnek az energiahatékonysági beruházások támogatására. E célból jelen tanulmányban az értékáram-modellt alkalmazzuk a rendszerek megvalósításához szükséges modellek kidolgozásához és javaslatához. Az általános sémát kereskedői és kereskedelmi bank szempontjab6l SWOT analízissel vizsgáljuk. A piaci környezet elemzésére PEST elemzés kerül alkalmazásra. Az üzleti modellek kidolgozásának célja egy olyan folyamat meghatározása, amely értéket teremthet az ügyfelek számára és nyereséget termelhet az ügyfelnek nyújtott értékajánlatban részt vevő szervezetek számára egyaránt. Ezzel egyidejűleg környezetvédelmi célokat is szolgál. A kutatásban arra a kérdésre keressük a választ, hogy mekkora a befolyásuk és milyen motivációi vannak az egyes szereplőknek a modellben. Továbbá azt, hogy a rendszer bevezetése milyen hatással lehet az egyes szereplőkre.
A NEKT 2030-as dokumentumban kerül először említésre, hogy 2030-ban a hazai végső energiafogyasztás nem haladhatja meg a 2005-ös, 785 petajoule-os (PJ) szintet. Ezen célok elérése érdekében nemzeti szinten legalább évi 7 PJ-nyi új energiamegtakarítást szükséges elérni, amely cél elérését az Enhat. tv. és az ezáltal alkalmazott EKR jelentősen támogatja. A szakpolitika 2030-ig 88 PJ halmozott megtakarítást vár el, mely az európai törekvések mentén tovább növekedhet a következő években például a Fit for 55 javaslatcsomag elfogadása eseten. A Fit for 55 legújabb javaslatcsomag alapján várható további kötelezettség növekedés, melynek mértéke a jelenlegi kötelezettségnek megfelelő mértékű is lehet, tehát a jelenlegi kötelezettség dulakodására lehet számítani az elfogadás és hazai hatálybalépést követően.
A kötelezettség mérteke az adott évet megelőző második évben a kötelezett által hazai végfelhasználóknak értékesített energiamennyiség arányában van megadva, tehát teljésülést megelőző két év. Az egyes években elvárt megtakarítási arányoknak megfelelő kötelezettségek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: MEKH) által kerülnek határozatban megállapításra a kötelezettek számára.
Fontos megemlíteni az EKR vonatkozásában azt, hogy az Enhat tv. a kereskedőket kötelezi arra, hogy végső energiamegtakarítást érjenek el a fogyasztóknál.
A kereskedők a kötelezettségüknek több módon is eleget tehetnek. Egyik legfontosabb eszköze az, hogy úgynevezett Hitelesített Energiamegtakarítások (továbbiakban: HEM) révén teljesítsék adott évi kötelezettségüket. A HEM a végső felhasználóknál elért energiamegtakarítás energetikai auditor által hitelesített dokumentuma.
E hitelesített dokumentumok birtokában lehetséges az adott évi kötelezettség elszámolása a MEKH irányába. Fontos a kötelezetteken kívül az energetikai auditorok szerepe a folyamatban, mivel ok rendelkeznek hitelesítési szerepkörrel és vállalják a felelősséget az audit dokumentum (HEM) hitelességéért, mellyel a kötelezettek elszámolnak a Hivatal irányába. A kötelezettek választhatják azt az utat is, hogy úgynevezett járulékfizetéssel (buyout) teljesítik a kötelezettségüket. Ez gazdaságilag hátrányosabban érintheti a kötelezetteket, mivel ennek a járulékfizetésnek az egységára (50.000 Ft/GJ) magasabb árszinten jegyzett, mint a piacon be- szerezhető HEM-ek egységára, ami 5 és 20 ezer forint/GJ egységár között ingadozik (MEKH, 2022). Ezzel is ösztönözve az energiahatékonysági piac természetes versenyét és azt, hogy a kötelezettek energiamegtakarítást érjenek el a végfelhasználóknál. Amennyiben az adott kötelezett nem teljesíti sem a HEM-ek bevallásával a kötelezettséget, sem járulékfizetéssel, abban az esetben a bírság a járulékfizetéshez képest még magasabb áron terheli az adott kötelezettet, melynek merteke 70.000 Ft/GJ.
A MEKH 2022. október 3l-en rendelkezésre álló adatai alapján nyilvánosságra hozta az EKR hitelesített energiamegtakarítások piac- monitoring jelentését. Ebben a dokumentumban jól latható a 202l.0l.0l. óta nyilvántartásba került HEM-ek súlypontjai.
Az intézkedéseken belül az ipari folyamatok és a szállítás teszi ki az összes megtakarítás 74%-át. Továbbá a MEKH nyilvántartása alapján az épületszerkezeti megtakarítások által elért 620 GJ (0,08l%) a megtakarítások egy százalékát sem érte el (MEKH, 2022).Az Európai Parlament és a Tanács 2023. július l3.-i irányelve javaslatként fogalmazza meg, hogy a tagállamok a fogyasztókat felelősségvállalásra és aktív részvételre ösztönözhetik, ezáltal lehetővé tehetik a lakosság és azok bizonyos csoportjai számara (többek között vidéki és távoli területeken és energiaszegénységben1 élőket), hogy részt vehessenek energiahatékonysági projektekben és beruházásokban (Európai Parlament, 2023).
Ez segíthet akár az energiaközösségekhez2 való csatlakozásukban, vagy az alacsonyabb közmű díjaik segíthetnek az energiaszegénység elleni küzdelemben.
Ezen túlmenően az energiaszegénység külön hangsúlyt kapott, és megfogalmazásra került az a javaslat, hogy az energiahatékonyság-javító intézkedések végrehajtásánál nagy hangsúlyt kell helyezni az energiaszegénység enyhítésére. A 202l-és évben a hazai végső energiafelhasználás 34%-át a lakosság tette ki. Ezzel a közlekedés és az ipar felhasználása mellett vezeti a listát.
Az energiahatékonysági piac Magyarországon az elmúlt időszakban változáson ment és jelenleg is megy keresztül, elég csak az EKR következtében keletkező HEM-ek adásvételét említeni, melynek üzleti modelljét a 202l-ben bevezetett rendszer sürgette. Majd a várhatóan 2024 első negyedeben elinduló másodlagos piac is változást hoz, mely lehetővé teszi az energiahatékonysági tanúsítványok tőzsdei kereskedését. Azért is jelenthet problémát a jövőben a finanszírozás és ösztönzök hiánya, mert az esetleges Fit for 55 javaslatcsomag hazai implementálásával a hazai kötelezettség jelentős mértékben emelkedhet és a megemelt kötelezettség teljesítéséhez szükség lehet a lakóépületekből elért energiahatékonysági megtakarításokra. Továbbá az évről évre növekvő kötelezettség miatt kiemelten fontos a finanszírozási gyakorlat megerősítése, kiemelten a lakosság részére történő piaci hitel és célzott forrásközvetítés kidolgozása, különösképpen azért is, mert jelenleg az EKR támogatásokkal kombinálható finanszírozása és annak részletszabályai csak részben vannak megoldva.
Az innovatív energiahatékonysági beruházások finanszírozásának témájában a hazai szakirodalom egyelőre nem kellően kiterjedt.
Azonban széleskőrben elterjedt az az igény, hogy létrejöjjenek a szektort érintő környezetvédelmi szempontokat is előtérbe helyező beruházások és azok finanszírozásai és ezek tömegessé tétele (Lentner, 2022). Az energetikai ágazat elemzését követően arra a következtetésre jutott Bianco (20l8), hogy releváns innovációs erőfeszítésekre van szükségük a közműszolgáltatóknak ahhoz, hogy versenyképesek és nyereségések legyenek a változó piaci környezetben, ezért új üzleti modellek szükségesek. Tolkamp és szerzőtársai (20l8) azt vizsgálták, hogyan valósulnak meg különböző energiahatékonysági szolgáltatások felhasználó központú üzleti modelljei hollandiai környezetben. Ők a felhasználok bevonásának különböző szintjeit és módjait tárták fel a szolgáltatások nyújtása során. Mindazonáltal arra a következtetésre jutottak, hogy több elemzés szükséges annak megállapításához, hogy a felhasználóközpontú üzleti modellek sikeresebbek legyenek más megközelítésekkel szemben. Pohorylés és szerzőtársai (2020) szerint a teljes épületállomány 75%-át a lakóépületek teszik ki, ezért jelentős potenciállal bír és ösztönözni kell az energiahatékonysági intézkedések bevezetését és megfelelő üzleti modelleket kell meghatározni. Brown és szerzőtársai (20l9) értékelik az alternatív finanszírozási mechanizmusokat a lakóépületek energetikai korszerűsítésének támogatására. Kiemelnek egy sor kulcsfontosságú jellemzőt, amelyeket figyelembe kell venni egy finanszírozási mechanizmus tervezése során a lakóépületek piacán. Megemlítik, hogy a tökeköltség kritikus tényező egy esetleges program sikerének biztosítása szempontjából.
Malajziában rendelkezésre álló pénzügyi támogatási mechanizmusokat Hor és Rahmat (20l8) tárgyalja. Áttekintik az adókedvezmenyeken, beruházási ösztönzőkön alapuló rendelkezésre álló rendszerek sorát mind a vállalatok, mind a lakossági szektor számára. Míg Johnson és szerzőtársai (20l2) esettanulmányt dolgoztak ki, amely az Egyesült Államokban két közműszolgáltató által támogatott on-bill programokra összpontosít. Bird és Hernandez (20l2) többek között azt tárgyalják, hogy az on-bill rendszerek milyen szerepet játszhatnak az energiahatékonyságba történő beruházás enyhítésében. Dobi (202l) tizenkét energiahatékonysági finanszírozási eszközt vizsgált és arra a megállapításra jutott, hogy az energiahatékonysági beruházások kivitelezésére nincs egységes intézményrendszer, továbbá szükségesnek tartja egy harmadik fél (Kormányzat) bevonását annak érdekében, hogy ezek a projektek egy portfólió alá kerüljenek. Ezen túlmenően megállapította, hogy a vizsgált tizenkét esettanulmány közül hét kereskedelmi kölcsön bevonásával került kivitelezésre. Ebből a hét programból négy alkalommal vett részt a helyi kormány a programok implementálásában és támogatásában. Következtetésként fogalmazta meg, hogy kereskedelmi hitelek és támogatások eredményesen és sikeresen megvalósíthatóak, ha a kormányzat különböződ szinteken részt vesz a koordinációban és a folyamat végrehajtásában.
A Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) Jelentésében kihangsúlyozza, hogy a pénzintézmények a hosszú távú stratégiájuk keretében várhatóan leépítik a nem fenntartható gazdasági tevekénységek finanszírozását és elősegítik a környezetileg fenntartható beruházások megvalósítását (MNB, 202l).
Lentner és szerzőtársai (2022) kutatásukban megjegyzik, hogy a MNB egyik legfontosabb programja volt, amikor zöld beruházási program került elindításra és ez segítette a lakosságot zöld hitelekhez hozzáférni, továbbá csökkentette a környezetterhelést is.
A korábbi években a hazai energiahatékonysági beruházási piacon elérhető volt a Növekedési Hitelprogram (továbbiakban: NHP) Zöld Otthon Programja. A konstrukció előnyét az adta, hogy az MNB nulla százalékos kamat mellett biztosított hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amit azok maximum 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhettek tovább a lakosság részére. A program ellenben nem tért ki energiahatékonysági felújításokra, hanem ingatlan vásárlásra és építésre koncentrálódott. A Magyar Fejlesztési Bank (továbbiakban: MFB) 0%-os lakossági energiahatékonysági hitelprogramot indított, de ez 2020. november óta szünetel. Az energiahatékonysági felújítási piacon is a fentiekhez hasonló konstrukció lenne a célravezető.
Ez is azt mutatja, hogy a kereskedelmi bankok stratégiája a jövőben fenntarthatósági fókuszú lesz.
A cikk folytatása:
