Az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezeteknek meghatározott berendezéseik és technológiai rendszereik villamosenergia-felhasználását almérővel kell követniük.
A kötelező mérési pontokat és a mérés minimális műszaki követelményeit az 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet határozza meg. Az almérés az indokolatlan fogyasztások feltárását és az energiamegtakarítási lehetőségek azonosítását szolgálja.
A SolverEnergy Kft a kötelezettség megállapításától a mérési pontok kijelölésén és a mérőeszközök kiválasztásán át a mérési adatok energetikai értékeléséig segíti a vállalkozásokat. Az általunk forgalmazott Panoramic Power megoldások kiválasztásakor az adott mérő és a teljes mérési rendszer dokumentált jellemzői alapján határozzuk meg a jogszabályi követelményeknek megfelelő kialakítást.
A rendelet hatálya az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetekre terjed ki. A 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7/A. §-a szerint szakreferenst kell igénybe vennie annak a gazdálkodó szervezetnek, amelynél a tárgyévet megelőző három év éves energiafelhasználásának átlaga az alábbi értékek közül legalább egyet meghalad:
A mérés nélkül továbbadott energia a továbbadó fogyasztásának számít. A szakreferensi kötelezettséghez vizsgált átlag meghatározásakor a mezőgazdasági terményszárító üzemeltetéséhez felhasznált földgázt figyelmen kívül kell hagyni.
A szakreferensi kötelezettség önmagában nem jelenti minden berendezés kötelező almérését: a telepítési kötelezettséget az alábbi feltételek szerint, mérési pontonként kell megvizsgálni. A földgáz- vagy hőfelhasználás alapján kötelezett szervezet villamos berendezései is érintettek lehetnek.
| Vizsgált berendezés vagy rendszer | Hatályos teljesítményküszöb | A kötelezettség fő feltétele |
|---|---|---|
| Önálló villamos berendezés, például kompresszor, motor, szivattyú, hajtás vagy technológiai berendezés | 50 kW feletti névleges teljesítmény | A fogyasztás a beépített teljesítményből és az üzemidőből nem határozható meg. Az 1000 órás kivételt is vizsgálni kell. |
| Hőtermelő és klímaberendezés | 70 kW feletti névleges elektromos teljesítmény | A fogyasztás a beépített teljesítményből és az üzemidőből nem határozható meg. Az 1000 órás kivételt is vizsgálni kell. |
| Egy betáplálási ponton ellátott, technológiai sorba állított berendezések, például gépsor, gyártósor, üzemcsarnok vagy épület | 100 kW feletti beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény | A küszöb vizsgálatakor a rendeletnek megfelelő almérővel már mért fogyasztású berendezéseket figyelmen kívül kell hagyni. |
A határértékeket meghaladó teljesítmény alapozza meg a kötelezettséget: az 50, 70, illetve 100 kW-tal pontosan megegyező érték önmagában nem jelent küszöbátlépést. Hőtermelő és klímaberendezésnél a 70 kW-os érték az elektromos teljesítményre vonatkozik, nem a leadott fűtési vagy hűtési teljesítményre.
A technológiai sor esetében a beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigényt kell vizsgálni; ezt nem helyettesíti automatikusan sem a névleges teljesítmények egyszerű összege, sem a korábban mért legnagyobb negyedórás átlagteljesítmény.
Az önálló villamos berendezésekre, valamint a hőtermelő és klímaberendezésekre előírt, a rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti almérő-felszerelési kötelezettség alól kivételt képez az a berendezés, amelynek éves üzemideje a tárgyévet megelőző három év átlagában legfeljebb 1000 óra.
A helyes feltétel tehát: átlagos éves üzemidő ≤ 1000 óra. A rendelet ezt a kivételt a 3. § (1) bekezdéséhez kapcsolja, ezért az nem alkalmazható automatikusan a 100 kW feletti technológiai sorokra vagy az adókedvezményhez kapcsolódó mérésre. A vizsgálat alapjául szolgáló üzemidőadatokat célszerű dokumentáltan nyilvántartani.
A rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a berendezésszintű almérés akkor kötelező, ha a villamosenergia-felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján nem határozható meg. Különösen ilyen az a berendezés, amely szabályozás vagy vezérlés miatt üzemszerűen részterhelésen is működik, vagy olyan automatikus leállásokat végez, amelyeket az üzemóra-számláló nem rögzít.
Az állandó fordulatszám önmagában nem igazolja a számítható fogyasztást. Egy szivattyú, ventilátor vagy kompresszor villamos teljesítményfelvétele állandó fordulatszám mellett is változhat a terheléssel. A számítás alkalmazhatóságát a tényleges működés és a rendelkezésre álló teljesítmény- és üzemidőadatok alapján kell megítélni. A névleges teljesítmény és az üzemóra egyszerű szorzata változó terhelés mellett nem ad megfelelő alapot a mérés elhagyásához.
A rendelet szerinti almérő olyan fogyasztásmérő vagy fogyasztásmérő rendszer, amely:
A B pontossági osztály nem helyettesíthető egy általános, minden üzemi körülményre érvényes „3%-os pontosság” megjelöléssel. A kiválasztott mérő, illetve mérési rendszer megfelelőségét a vonatkozó műszaki és megfelelőségi dokumentumokkal kell alátámasztani.
A puszta árammérés vagy pillanatnyi teljesítménykijelzés önmagában nem teljesíti a hatásos villamos energia mérésére vonatkozó követelményt. A kézi mérőleolvasás és az adatok táblázatba írása sem helyettesíti a rendelet szerinti mérési és adattárolási képességet. A már megfelelően rögzített adatok ugyanakkor táblázatkezelővel is feldolgozhatók.
Az 1/2020. MEKH rendelet nem határoz meg számszerű adatmegőrzési időt. Szakmai szempontból olyan megőrzési rend célszerű, amely lehetővé teszi az éves összehasonlításokat és az energiahatékonysági intézkedések eredményeinek visszaellenőrzését.
Nem szükséges külön almérőt felszerelni azon az előírt telepítési ponton, ahol a rendelet 2. § (1) bekezdésének megfelelő elszámolási mérő már rendelkezésre áll, és a kötelezett szervezet a mért adatokat közvetlenül megkapja és nyilvántartja, vagy legalább havonta átveszi a szolgáltatótól és nyilvántartja.
A havi adatátvétel nem havi mérési felbontást jelent: az elszámolási mérőnek a legalább negyedóránkénti mérés követelményét is teljesítenie kell. A telephely főmérője csak a saját mérési pontján válthatja ki az almérőt; egy külön mérendő gép vagy technológiai sor fogyasztását nem különíti el automatikusan.
A 2024. február 20-tól hatályos kiegészítések két esetben teszik lehetővé a technológiai sorba állított, egyébként a 3. § (1) bekezdése alapján külön mérendő berendezések egyedi almérésének elhagyását. A technológiai sor 3. § (2) bekezdése szerinti mérését mindkét esetben fenn kell tartani.
Az ISO 50001 tanúsítvány önmagában tehát nem ad általános felmentést az almérési kötelezettség alól.
Energiahatékonysági célú beruházás vagy felújítás adókedvezményének igénybevételekor a szakreferens alkalmazására kötelezett szervezetnek a beruházással vagy felújítással érintett villamosenergia-felhasználási ponton almérőt kell felszerelnie, ha az elért villamosenergia-megtakarítás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján számítással nem határozható meg. Ehhez a rendelet 4. §-a nem rendel alsó teljesítményküszöböt, ezért az 50, 70 vagy 100 kW alatti érintett fogyasztási ponton is szükség lehet mérésre.
A rendelet váltóáramú hatásos villamos energia mérésére vonatkozik. Abból azonban, hogy egy akkumulátortöltő egyenáramot ad a targoncának, nem következik a töltő általános mentessége: a hálózati oldalon a töltő váltóáramú villamos energiát vesz fel. A töltő, illetve a közös betáplálású töltőrendszer hálózati oldalán az alkalmazandó berendezésszintű, technológiai sori vagy adókedvezményhez kapcsolódó feltételek alapján kell megvizsgálni a mérési kötelezettséget.
Az energiahatékonysági törvény szerint az energetikai szakreferens nyilvántartja az érintett almérők mérési adatait, és azokat jelentésében feltünteti. Ennek teljesítéséhez biztosítani kell számára az adatok hozzáférhetőségét. A mérési eredmények rendszeres értékelése segít azonosítani a gyártásszünetben működő fogyasztókat, a szükségtelen üzemidőt és a berendezések megváltozott energiaigényét. A jogszabály alapján kötelező mérési pontokon túl az energetikai szakreferens, energetikai auditor, illetve a tanúsított EN ISO 50001 rendszer auditora és tanúsítója további almérőket is javasolhat. Az ilyen javaslat végrehajtásáról a gazdálkodó szervezet dönt.
A megfelelő rendszer kialakítása a villamos hálózat és a fogyasztók áttekintésével kezdődik. Meghatározzuk a kötelező és az energetikai szempontból indokolt mérési pontokat, megvizsgáljuk a meglévő mérések felhasználhatóságát, és kiválasztjuk a szükséges mérési és adatgyűjtési megoldást. A mérési adatok értékelésével konkrét üzemeltetési és energiahatékonysági beavatkozásokat készítünk elő.
Több mint 100 elégedett ügyfél – Prudens szakértői szolgáltatás – 105 millió kWh igazolt energiamegtakarítás!
