Állásajánlatok
Energiahatékonysági TAO kedvezmény részletszabályai
Energiahatékonysági TAO kedvezmény részletszabályai

1.BEVEZETÉS

1.1.Szabályozói környezet

Az Európai Unió különböző éghajlat- és energiapolitikai célértékeket tűzött ki maga elé 2020-ra, 2030-ra és 2050-re. Az EU tervezett céljai között szerepel, hogy 2020-ig legalább 20%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990. évi szinthez képest, a teljes energiaszükséglet 20%-át megújuló energiaforrásokból fedezi, és 20%-kal javítja az energiahatékonyságot.

2030-ig az Európai Unió tovább növeli a kötelezettségvállalás mértékét: 40%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, legalább 27%-ra növeli a megújuló energiaforrások részarányát, 27–30%-kal javítja az energiahatékonyságot, a villamosenergia-hálózatok összekapcsolásával eléri azt, hogy az EU-ban termelt elektromos áram 15%-a átszállítható legyen a többi uniós tagállamba. A 2050-re teljesítendő célkitűzései között szerepel, hogy 80–95%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990. évi szinthez képest. A célok teljesítéséhez vezető utat a 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv fekteti le.

Az eddig elért EU eredmények bíztatók: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása az 1990 és 2012 közötti időszakban 18%-kal csökkent, a megújuló energiaforrások részaránya 2005-ben még 8,5% volt, 2012-re viszont 14,1%-ra nőtt. Az energiahatékonyság pedig várhatóan 18–19%-kal fog javulni 2020-ra, ami alig marad el a 20%-os célértéktől. Ha pedig az összes tagállam életbe lépteti a vonatkozó uniós szabályozást, akkor ez is teljesülni fog.

Az energiahatékonysági intézkedések kapcsán egyre szélesebb körben elismerik, hogy ezek nem csupán a fenntartható energiaellátás megvalósításának, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésének, az ellátásbiztonság garantálásának és az importkiadások csökkentésének eszközei, hanem egyben fokozzák az európai gazdaságok versenyképességét.

Hazánk földrajzi adottságaiból és a hagyományos energiahordozók versenyképesen kitermelhető készleteinek hiányából fakadóan az ellátásbiztonság hosszú távú fenntartása elsőbbséget élvező cél. Magyarország a Nemzeti Energiastratégia 2030 (továbbiakban: Energiastratégia) című dokumentum időtávjában várhatóan folytonos energiaimportra lesz utalva, ami kellően diverzifikált beszerzési útvonalak és beszerzési források esetén nem jelentene nagy kockázatot. Hazánk azonban a hagyományos energiahordozó (elsősorban földgáz) ellátás szempontjából – a középtávon elérhető források és tranzit útvonalak miatt – kiszolgáltatott helyzetben van. Az ellátásbiztonság növelésének leghatékonyabb és legeredményesebb, rövidtávon is megvalósítható módja a fogyasztás csökkentése, az energiatakarékosság és az energiahatékonyság prioritásként való kezelése.

A megújuló energiapotenciálokat tekintve Magyarország EU-viszonylatban szélenergia és bioenergia adottságaink átlagosak, napenergiában viszont a top10-ben, geotermiában a legszűkebb élmezőnyben vagyunk. A kedvező adottságok ellenére a beépített megújuló kapacitást tekintve Magyarország az utóbbi években igencsak lemaradt az uniós mezőnytől, elmaradt a kitűzött céloktól. Pedig a potenciálok adottak a komoly előre lépéshez, csak nem élünk vele.

Ezen európai uniós, valamint magyarországi célok mentén az alábbi jogszabályi környezet szabályozza a nagyvállalati energiahatékonysági intézkedéseket jelenleg.

1.1.1.Lényeges fogalmak[1]

Beruházás: Az Sztv. 3. § (1) bekezdésének 7. pontja szerint a beruházás: „a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt.”

Beruházás megkezdésének napja: az építkezés kezdetének a napja, vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja, vagy bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, azzal, hogy ezen időpontok közül a legkorábbit kell figyelembe venni; nem minősül a beruházás megkezdésének különösen a földterület vásárlása vagy az építésügyi hatósági engedélyek megszerzése vagy a megvalósíthatósági tanulmányok készítése; létesítmény felvásárlása esetén a beruházás megkezdésének napja a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök tulajdonba vételének napja.

Beruházás értéke: az üzembe helyezett tárgyi eszköz bekerülési értéke.

Felújítás: A Sztv. 3. § (1) bekezdésének 8. pontja a következőképpen határozza meg a felújítást: „az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától.”

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás: az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor. végsőenergia-fogyasztás pedig az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével.

Nehéz helyzetben lévő társaság: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (6)-(8) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő társaság.

Energetikai audit: az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: energiahatékonysági törvény) 1. § 12. pontja szerinti energetikai audit;

Energiahatékonysági minőségi igazolás: Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását az energiahatékonysági törvény alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki az adózó kérelmére.

Tárgyi eszköz: Az Sztv. 26. § (1) bekezdése alapján a tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan [legalább egy éven túl] - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

Immateriális javak: Az Sztv. 25. § (1) bekezdése szerin az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékű jogokat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, a szellemi terméket, az üzleti vagy cégértéket), továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni.

2.ADÓKEDVEZMÉNY ÉS ÉRTELMEZÉSE

Az alábbi bekezdésekben összeszedtük azokat a leglényegesebb szabályozási elemeket, valamint magyarázatokkal egészítettük ki, amelyek a társasági adókedvezmény érvényesítése kapcsán kifejezetten megfontolásra ajánlunk.

2.1.Az elszámolható költség jogszabályi fogalmának értelmezése

Az Adókedvezmény érvényesítése körében az alábbiak minősülhetnek elszámolható költségnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény („Tao tv.”) 22/E. § (4) bekezdése alapján:

  1. az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése, amennyiben a beruházás, felújítás összköltségén belül a kizárólag energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás költségei külön beruházásként, felújításként meghatározhatóak, vagy
  2. az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást, felújítást az adózó az e § szerinti adókedvezmény és a beruházáshoz, felújításhoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, amennyiben az elszámolható költség az a) pont szerinti módszerrel nem határozható meg.”

Az elszámolható költség fogalom fenti formájában 2019. augusztus 23-tól hatályos. A korábbi szöveghez képest változás, hogy belekerült az a) pontba az energiahatékonysági cél és a magasabb energiahatékonysági szint elérésének kizárólagossága, illetve, hogy amennyiben az a) pont szerint nem határozható meg az elszámolható költség, akkor a b) pont rendelkezését kell alkalmazni

Az Adókedvezmény körében elszámolható költségek megállapításánál első körben azt kell megvizsgálni, hogy a beruházás, felújítás összköltségén belül a kizárólag energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás költségei külön beruházásként, felújításként meghatározhatók-e. Amennyiben igen, abban az esetben az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése minősül elszámolható költségnek.

Abban az esetben, ha a fenti módon nem határozható meg az elszámolható költség, a b) pontban foglalt meghatározást kell alkalmazni. A b) pont szerint az elszámolható költség a megfelelő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része, amely egy kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz képest többletköltségként merülne fel. A b) pontban foglalt további feltétel, hogy a kevésbé energiahatékony beruházást, felújítást az adókedvezmény vagy az erre a célra igénybe vett más állami támogatás hiányában az adózó hitelt érdemlően végrehajtotta volna. Nincs kifejezett adóhatósági vagy minisztériumi iránymutatás arra vonatkozóan, hogy mi minősül „hitelt érdemlőnek” a kevésbé energiahatékony beruházás tervezett végrehajtásánál.

Álláspontunk szerint hitelt érdemlőnek minősülhet a kevésbé energiahatékony beruházás tervezett végrehajtása például abban az esetben, ha a társaság számviteli politikája írja elő az eszközök meghatározott időszakonkénti cseréjét. Amennyiben ilyen előírást nem tartalmaz az adott társaság számviteli politikája vagy az adott eszköz cseréjére nem a tervezett hasznos élettartam lejárta miatt, hanem más okból kerülne sor, a beruházás tervezettségére elegendő alátámasztás lehet egy olyan belső feljegyzés, amely az adott eszköz cseréjéről és annak indokáról rendelkezik.

2.1.1.Beruházás, felújítás jelentése

Az elszámolható költség fogalmának fontos elemét képezi a beruházás, illetve a felújítás fogalmának meghatározása. A két fogalmat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény ("Sztv.") határozza meg.

Az Sztv. 3. § (1) bekezdésének 7. pontja szerint a beruházás: „a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt.”

A Sztv. 3. § (1) bekezdésének 8. pontja a következőképpen határozza meg a felújítást: „az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától.”

2.1.2.Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás

Az elszámolható költség fogalmának elemzésekor a következő lépés annak meghatározása, hogy milyen beruházás, felújítás minősül energiahatékonysági célokat szolgálónak. Ebben a tekintetben Tao tv. 4. § 11. pontja ad útmutatást:

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás: az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, felújítás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor

E fogalom értelmezésénél figyelemmel kell lennünk az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény („Energiahatékonysági tv.”) rendelkezéseire.

E törvény szerint az energiahatékonyság a teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa1.

A végsőenergia-fogyasztás pedig az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével2.

Összegezve, az Adókedvezmény tekintetében az az Sztv. szerinti beruházás, felújítás minősül energiahatékonysági célokat szolgálónak, amely (1) a teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosának növekedését eredményezi és (2) amely révén az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia mértéke csökken.

2.1.3.Kizárólagosság értelmezése

Az adókedvezmény érvényesítésével összhangban Társaságunk folyamatosan adószakértői állásfoglalásokat kér be, mely állásfoglalások sok esetben a Pénzügyminisztérium vagy még inkább az Innovációs és Technológiai Minisztérium Támogatásokat Vizsgáló Iroda (Cím: 1077 Budapest, Wesselényi utca 20-22.) nem publikált tájékoztatásaira is épül. Ezeket is figyelembe véve álláspontunk szerint a „kizárólag” kifejezést megszorító módon kell értelmezni, azaz csak az a beruházás, felújítás jöhet szóba az a) pont tekintetében, amelynek nincs más funkciója az energiahatékonyság javításán kívül. (Pld hőszigetelés, villanymotor frekvenciaváltó, lámpa előtét). Azaz nem a beruházás, felújítás célját, hanem a tárgyi eszköz, immateriális jószág funkcionális célját kell vizsgálni.

Az előbbiekből az is következik, hogy az olyan beruházások, felújítások elszámolható költségét, amelyek az energiahatékonyság mellett más célokat (pl. kényelmi, költségcsökkentési stb.) is szolgálnak, nem lehet az a) pont szerinti definíció szerint meghatározni és a teljes bekerülési értéket vagy annak növekedését alapul venni. (pld a világítótestek egyértelműen más célt is szolgálnak, elsődleges funkciójuk a megvilágítás). Ezekben az esetekben a b) pont szerinti meghatározás alkalmazandó, azaz az elszámolható költség ezen beruházások, felújítások esetén az a többletköltség, amely egy kevésbé energiahatékony beruházáshoz képest merül fel.

Az összehasonlítási kritériumok meghatározásában segítségünkre lehet az Európai Bizottság idevonatkozó ajánlása. Olyan tárgyi eszközzel vagy immateriális jószággal kell összehasonlítani, amely minden más technikai paraméterében azonos (avulás várható idejét is beleértve), csak kevésbé energiahatékony, ezért kisebb bekerülési értékű. Az összehasonlításban a használt eszközök  értelemszerűen nem vehetnek részt, mert avulási idejük alacsonyabb. Az összehasonlítást alvállalkozói árajánlatokkal lehet alátámasztani.

2.1.4.Magasabb energiahatékonysági szint

A fenti fogalom a) pontja szerinti elszámolható költségként kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszközök, immateriális jószágok bekerülési értéke, értéknövekedése vehető figyelembe. Értelmezésünk szerint magasabb energiahatékonysági szintet jelent az Energiahatékonysági tv. szerinti energiahatékonysági hányados értékének a növekedése.

2.1.5.Tárgyi eszköz, immateriális jószág

Csak tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke vagy értékének növekedése minősülhet elszámolható költségnek, ezért szükséges meghatározni, hogy az Sztv. mit ért tárgyi eszköz, illetve immateriális jószág alatt.

Az Sztv. 26. § (1) bekezdése alapján a tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan [legalább egy éven túl] - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

Az Sztv. 25. § (1) bekezdése szerin az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékű jogokat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, a szellemi terméket, az üzleti vagy cégértéket), továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni.

2.1.6.Bekerülési érték és annak növekedése

A tárgyi eszközök, immateriális jószágok bekerülési (beszerzési, előállítási) értékére vonatkozóan szintén az Sztv. tartalmaz meghatározást.

Az Sztv. 47. § (1) bekezdése szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.

Az Sztv. a 47. § (2) és (4) bekezdésében sorolja fel azokat a tételeket, amelyek a fentieken felül is részei a bekerülési értéknek (pl. illetékek, felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó biztosítási díj, stb.). A 47. § további bekezdései tartalmaznak szabályokat a bekerülési értéket növelő, illetve csökkentő tételekre, a bekerülési érték megállapításának időpontjára, továbbá egyéb olyan tételekre, amelyek a bekerülési érték részét képezik.

Az Sztv. 48. § (1) bekezdése szerint a tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét is).

A bekerülési értéket tehát növeli az eszköz bővítésével, átalakításával, rendeltetésének megváltoztatásával, élettartamának növelésével kapcsolatos vagy eredeti állagának helyreállítását szolgáló munka ellenértéke. Ugyanakkor az eszköz zavartalan, biztonságos működését szolgáló javítási, karbantartási munka esetén a felmerült költségek értékét nem lehet az eszközök bekerülési értékében figyelembe venni.

2.2.Nem elszámolható költségek

Az Adókedvezmény végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet4 („Vhr.”) 4. § (2) bekezdése részletes felsorolást tartalmaz azokról a költségekről, amelyek nem elszámolhatóak az Adókedvezmény keretében:

  • az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózótól szerzett be;
  • a villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamosenergia termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége, azzal, hogy elszámolható költség a megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamosenergia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés (különösen az elektromos - szondás, talajvizes, levegős - hőszivattyú; gázmotoros hőszivattyú; napkollektor; saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés) bekerülési értéke, és
  • annak a beruházásnak a bekerülési értéke, amely beruházás üzembe helyezése esetére az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt ír elő, e követelmény teljesítését biztosító beruházás bekerülési értéke erejéig, függetlenül e rendelkezések hatálybalépésétől;
  • az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési érték értéke, amely élettartamára, üzemben tarthatóságára az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály tiltást vagy korlátozó rendelkezést határoz meg, függetlenül e rendelkezések hatálybalépésétől.

A nem elszámolható költségek közül fontos kiemelni a megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő berendezés (pl. napelemek, szélturbinák) beruházási költségét, azzal, hogy a megújuló energiaforrásból saját célra fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító berendezések (pl. napkollektor, hőszivattyúk), illetve a biomasszát és biogázt hasznosító berendezések bekerülési értéke továbbra is részét képezi az elszámolható költségeknek.

2.3.Adatszolgáltatás

Az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos valamennyi iratot az adózó a beruházás üzembe helyezését követő 10 évig köteles megőrizni.

2.4.Ajánlásunk

A megbízásaink ugyan sok esetben nem terjednek ki az igénybe vehető adókedvezmény mértékének, elszámolása módjának meghatározására, mert ezt a Megbízó pénzügyi és adójogi szakembereinek felelőssége és hatásköre, mégis fontosnak tartjuk megosztani azokat az egyeztetési tapasztalatokat, amelyek kifejezetten az adókedvezmény mértékének, számítási módjának meghatározására irányulnak. Ajánlásainkat néhány esetpélda segítségével fogalmazzuk meg.

  1. Kizárólagosság tekintetében

Ha egy FMCG kereskedelmi üzletláncban az áruházi világítótestek korszerűsítése során a Vállalat olyan beruházást hajtott végre, melynél az aktivált eszközök nem pusztán energiahatékonysági célokat szolgálnak (világítás), így a kizárólag energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás költségei külön beruházásként, felújításként nem határozhatók meg, így a tao-kedvezmény mértékét az 1996. évi LXXXI. törvény („Tao tv.”) 22/E. § (4) bekezdés b) pontja alapján kell azt meghatározni.

  1. Alternatív beruházás az összehasonlításhoz

Az adókedvezmény alapja tehát egy másik, „hitelt érdemlően bizonyíthatóan” végrehajthatóan, alacsonyabb bekerülési értékű beruházás és a végrehajtott beruházás értékkülönbözete. A „hitelt érdemlően” kifejezés jelen esetben arra utal, hogy ha ugyanezen Vállalatnál a lámpatestek cseréje műszaki avulásuk miatt szükségessé vált és a vállalat  mindenképpen új lámpateteket szerelt volna be az üzletekbe, de azok lehettek volna más típusúak is, mint például. 

  • Fémhalogén lámpatestek
  • Fénycsöves lámpatestek
  • Egyéb hagyományos fényforrások

Nyilvánvalóan nem tudnánk hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a megvalósult beruházás helyett pld olcsó rizslámpákat is beépíthettünk volna az üzletterekbe.

Összegezve az adókedvezmény meghatározásához szükséges a kivitelezést végző alválallkozó alternatív, reálisan végrehajtható árajánlata hasonló műszaki értékű, de lényegesen olcsóbb lámpatestek beépítésére.

  1. Beruházás/felújítás értéke

Az ITM TVI szerint mindazon tárgyi eszközök, melyek a beruházás/felújítás során egységet képeznek (pld egy helyre aktiváltak) vehetnek részt az elszámolásban. Tehát elszámolhatóak azok a közvetlenül kapcsolódó költségek, melyek nélkül a beruházás/felújítás nem lett volna végrehajtható. (lásd feljebb tárgyi eszköz, immateriális jószág definíciója)

2.4.1.Az EU energetikai direktívái

  • Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/91/EK irányelve az épületek energiateljesítményéről
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve: Az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról.

2.4.2.Hazai szabályozók

  • 2004. évi XXXIV. törvény a Kis- és Középvállalatokról
  • 2015. évi LVII. törvény az Energiahatékonyságról
  • 122/2015. (V.26.) Kormányrendelet Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról
  • 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  • 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól
  • 313/2012 (XI.8.) Kormányrendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról
  • 264/2008 (XI.6.) Kormányrendelet a Hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról
  • 176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
  • 7/2006. (V.24.) TNM rendelet az Épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
  • 123/2015 (V.26.) Kormányrendelet az egyes kormányrendeletek energiahatékonysággal összefüggő módosításairól
  • 25/2015. (V. 26.) NFM rendelet: Az energiahatékonyság növelését elősegítő tájékoztatásról
  • 26/2015. (V. 26.) NFM rendelet: Az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra és a regisztráló szervezetek éves jelentésére vonatkozó részletes szabályokról

2.4.3.Szabványok

  • MSZ EN ISO 14001 - Környezetközpontú irányítási rendszerek
  • MSZ EN ISO 16001 - Energiairányítási/gazdálkodási rendszerek
  • MSZ EN ISO 50001 - Energiairányítási rendszerek
  • MSZ EN 16247-1 Energiaauditok. 1. rész: Általános követelmények
  • MSZ EN 16247-2 Energiaauditok. 2. rész: Épületek
  • MSZ EN 16247-3 Energiaauditok. 3. rész: Folyamatok
  • MSZ EN 16247-4 Energiaauditok. 4. rész: Szállítás
  • MSZ EN 16247-5 Energiaauditok. 5. rész: Az energiaauditorok kompetenciája
  • MSZ EN 15459 Épületek energia-teljesítőképessége/-fogyasztása. Épületek energia-rendszereinek gazdaságossági értékelésének eljárása
  • MSZ EN 15900 Energiahatékonysági szolgáltatások. Fogalom meghatározások és követelmények

2.4.4.Hazai stratégiai dokumentumok

  • Nemzeti Energiastratégia 2030
  • Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv
  • Nemzeti Épületenergetikai Stratégia
  • Nemzeti Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv
  • Jedlik Ányos Cselekvése Terv

Csonka Attila energia auditor, MBA közgazdász, EA-01-28/2016

BDO Magyarország

2020.március

Több mint 100 elégedett ügyfél – Prudens szakértői szolgáltatás – 14.000 MWh energiamegtakarítás!
SZÍNTISZTA ENERGIA

 

 

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!