Állásajánlatok
Reziliencia vizsgálatról bővebben
Reziliencia vizsgálatról bővebben

Az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat elvégzése az Európai Parlament és a Tanács 1060/2021 (2021. június 24.) Rendelete 73. cikk (2) bekezdés j) pontjában foglaltak alapján a legalább 5 éves élettartamú infrastrukturális projektek esetében kötelező.

 
A vizsgálat két – részbenegymással összefüggő, de mégis jól elkülöníthető – részből áll. Ezek a következőkre irányulnak:
 
 a projekt eredményeképpen várható üvegházhatásúgáz-kibocsátás változásának megítélése ,
 a projekt éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának megítélése 
 
A vizsgálatok célja mindkét területen a magas kockázattal járó, azaz jelentős üvegházhatásúgáz-emissziót eredményező, vagy éghajlati hatásokkal szemben kiemelten sérülékeny infrastrukturális fejlesztések azonosítása, egyben azok tervezése, megvalósítása során az éghajlatvédelmi és – alkalmazkodási szempontok integrálásának ösztönzése.
 
Fő szabály szerint tehát valamennyi olyan projekt esetében, amely különböző típusú infrastruktúra-elemek fejlesztését célozza, éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatot kell végezni. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a fenti rendszerek nem egyforma mértékben vannak kitéve az éghajlatváltozás helyben várható hatásainak, és különösen nem azonos jelentőséget töltenek be az éghajlatváltozás előidézésében, hiszen nagyon eltérően alakul a megvalósításukra visszavezethető üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértéke. E megfontolásból kiindulva – továbbá egyes adminisztratív, szabályozási hátteret és pályázati eljárásrendet érintő szempontot figyelembe véve – a különböző jellegű projektek előkészítése során eltérő részletezettségű éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat elvégzése indokolt.
 
 

Az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat két típusa és azok fő jellemzői az alábbiak:


1.Standard éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat

A standard éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat az alábbi két részből áll:
 
o klímasemlegességi részvizsgálat, amelynek célja annak megítélése, hogy a tervezett fejlesztés következtében várható éves üvegházhatásúgáz-kibocsátás változás összhangban van-e az Európai Unió és annak részeként Magyarország által kitűzött emisszió-csökkentési célokkal.
o klímaalkalmazkodási részvizsgálat:, amelynek célja annak felmérése, hogy a fejlesztés eredményeképpen létrejövő infrastruktúra állagát, üzemeltetését nem veszélyezteti-e az éghajlatváltozás valamely helyben várható hatása, illetve maga az infrastruktúra nem fokozza-e földrajzi környezetének éghajlatváltozással szembeni sérülékenységét.
 
A standard éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat mindkét részvizsgálata két, egymásra épülő szakaszból áll:
 
o Az átvilágítási szakasz elvégzése a standard éghajlatváltozási rezilienciavizsgálati kötelezettség alá eső valamennyi infrastrukturális projekt esetében elvárás;
 
o A részletes elemzési szakasz elvégzése csak abban az esetben elvárás, ha az átvilágítási szakasz eredményei alapján az indokoltnak tekinthető 
 
A standard éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat két részvizsgálata (ld. klímasemlegességi, illetve klímaalkalmazkodási részvizsgálatok) eltérő szakasszal is végződhet. Azaz előfordulhat, hogy az átvilágítási szakasz csak az egyik részvizsgálat esetében indokolja részletes elemzés elvégzését.
A standard éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat eredményét egy dokumentációban kell összefoglalni, a pályázati felhívás által előírt módon. A dokumentáció benyújtásának szabályait a pályázati felhívás rögzíti, jellemzően, de nem kizárólagosan az egyéb előkészítési dokumentumokkal egyidőben kerül sor, még a közbeszerzési felhívások közzétételét megelőzően
A részletes elemzési szakasz elvégzéséhez javasolt szakértői munkacsoportok alakítása, valamint az értékelés során a későbbiekben részletezett kvantitatív és félkvantitatív módszerek alkalmazása.
 

2. Egyszerűsített éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat

Az egyszerűsített éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat egy részből áll, kizárólag az újonnan létesülő infrastruktúraelem éghajlatváltozás következményeivel szembeni érzékenységének előzetes feltárására irányul. Az e vizsgálattípus alá sorolt fejlesztések esetében – azok beavatkozási iránya és az elnyerhető támogatási összegek által determinált volumene miatt – nem várható, hogy jelentős, azaz évi 20 000 tonna CO2eq mennyiséget meghaladó üvegházhatásúgáz-kibocsátással járnak, így a klímasemlegességi részvizsgálat elvégzésének szükségessége esetükben nem merül fel.
Az egyszerűsített éghajlatváltozási vizsgálat eredménye a támogatási kérelem e célra létrehozott táblázatának értelemszerű, hiánytalan kitöltése.

Rezilienciavizsgálat illeszkedése a projektmenedzsment ciklushoz

Nyilvánvaló, hogy annál egyszerűbben és hatékonyabban integrálhatók az éghajlatváltozással összefüggő szempontok egy projekt megvalósításába, minél korábban merül fel azok szükségessége a fejlesztés tervezésének fázisában. Éppen ezért alapelvárás, hogy az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatra a projekt kialakításának lehető legkorábbi fázisában kerüljön sor, vagy legalább akkor vegye kezdetét, hiszen csak így érhető el, hogy a vizsgálat eredményei hatással legyenek a tervezésre, illetve – ahol készül – beépüljenek változatelemzésbe, és ezáltal érdemben legyenek képesek befolyásolni a végső alternatíva kiválasztását. Ugyanakkor az is tény, hogy a tervezés korai fázisában, különösen nagyobb volumenű, számos elemet tartalmazó projektek esetében, gyakran még sok a bizonytalanság és ezért nem mindig áll rendelkezésre elég információ egy részletes klímasemlegességi, klímaalkalmazkodási vizsgálat elvégzéséhez. Szintén lényeges tényező, hogy az egyes infrastrukturális fejlesztések – eltérő rendeltetésük, volumenük, jellegük miatt – különböző eljárásrend szerint lebonyolított pályázatok keretében részesülhetnek támogatásban és várható éghajlati hatásuk mértéke is eltérő részletezettségű éghajlatváltozási vonatkozású vizsgálatok elvégzését indokolja.
A fenti szempontok következtében az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat projektmenedzsment ciklusban elfoglalt helyére vonatkozóan csak nagyon általános érvényű megállapítások tehetők. Éppen ezért az alábbiakban csak a projektek lebonyolításának legalapvetőbb szakaszait különítjük el, és azokhoz rendelve mutatjuk be, hogy az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálathoz kapcsolódóan melyik fázisban milyen feladatok jelentkeznek a támogatást igénylő, illetve kedvezményezett számára.
 

Az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat és az annak eredményétől függő tevékenységek elvégzésének ütemezésére vonatkozóan az alábbiak az irányadók:

 

Egyszerűsített éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat elvégzése a támogatási kérelem előkészítésének szakaszában, a támogatási kérelem benyújtását megelőzően esedékes. Ennek oka, hogy az ilyen típusú vizsgálattal érintett projektek projektfejlesztési szakaszt nem tartalmazó támogatási konstrukciók keretében juthatnak forráshoz. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy amennyiben az egyszerűsített vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a projekt helyszínének érzékenysége bármely éghajlatváltozási hatással szemben magas, akkor a későbbiekben, a pályázati felhívás által előírt ütemezés szerint indokolt a standard éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat részét képező részletes klímaalkalmazkodási elemzés elvégzése.
 
A standard éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat első lépéseként a támogatást igénylőnek a támogatási kérelem benyújtásával egyidőben be kell mutatnia, hogy milyen erőforrások bevonásával, milyen ütemezés mentén tervezi elvégezni az elvárt vizsgálatot.
 
 A standard éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatot fő szabály szerint a projektfejlesztési fázis végén, a projekt első mérföldkövéig kell elvégezni (indokolt esetben a pályázati felhívás ettől eltérő elvárásokat is megfogalmazhat). Amennyiben a kivitelezés már megindult a vizsgálat nélkül, úgy azt mielőbb pótolni szükséges. A jelen Útmutatóban leírtak szerint e vizsgálat szorosan kapcsolódhat a környezetvédelmi engedélyezési folyamathoz, így amennyiben a projekt átesik a 2.4 pontban szereplő környezetvédelmi vizsgálatokon, úgy azok részeként kell elkészíteni a rezilienciavizsgálatot. azonban az 1060/2021 EU-rendeletnek való megfelelés érdekében minden esetben önállóan – összegző igénnyel – dokumentálni kell az eredményét.
 
 Mind az egyszerűsített, mind a standard éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat javasolhatja kiegészítő tevékenységek integrálását is a fejlesztésbe. E tevékenységek magukban foglalhatnak kisebb-nagyobb volumenű infrastrukturális beruházások mellett adminisztratív, intézményfejlesztési, kommunikációs, monitoring jellegű feladatokat is. Ezek megvalósítása értelemszerűen a projektek megvalósítási, fenntartási időszakában esedékes.
 
forrás: MEGÉRTI Magyar Energetikai Gazdaságtervező és Értékelő Tanácsadó Iroda Kft.

 

 

info@solverenergy.hu

 

  e-mail:   info@solverenergy.hu
  telefon:  36 1 2200 661
                                                     

Több mint 100 elégedett ügyfél – Prudens szakértői szolgáltatás – 105 millió kWh igazolt energiamegtakarítás!

         SZINTISZTA ENERGIA

 

Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot!
Lépjen velünk kapcsolatba!