Az „Innovatív, környezetbarát szigetelőanyag piacorientált kutatás-fejlesztése polisztirol másodnyersanyag hasznosításával” című projekt keretében laboratóriumi körülmények között PS/geopolimer-kompozit gyártási technológia kidolgozásra került sor, amelynek célja a szénerőműi pernye és a PS hulladék hasznosítása PS/geopolimer-kompozit szigetelőlemezek előállítása.
A Borsod-Bos 2004 Ipari és Szolgáltató Kft. és konzorciumban vett részt a PIAC_13 Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása (PIAC_13) tárgyú pályázaton, ahol vissza nem térítendő támogatást nyert el az „Innovatív, környezetbarát szigetelőanyag piacorientált kutatás-fejlesztés polisztirol másodnyersanyag hasznosításával” című pályaművével.
A Borsod-Bos 2004 Kft. és a Solver Unio Kft. között 2014-ben kutatás-fejlesztési megbízási szerződés jött létre. Megállapodásunk szerint cégünket felkérték a projekt egyes fejezeteinek kidolgozására, melyet két ütemben végeztünk el.
A kutatás első szakaszában a polisztirol alapú és pórusbeton falazóelemek gyártási és beépítési technológiájának irodalomkutatására, - a nemzetközi és hazai írásos anyagok, folyóirat cikkek, könyvek alapján, beleértve a szabadalmakat - a polisztirol alapú falazóelemek fejlesztésére kaptunk megbízást. A kutatás témája a „Félüzemi méretű gyártási kísérlet és megvalósíthatósági tanulmány az üzemi méretű gyártástechnológiai folyamat optimalizálása érdekében”. A kutatás kiterjedt az építési alap-, adalék-, kötő- és segédanyagok ismertetésére, strukturálására. Cégünk fő vizsgálati feladatai voltak, a válaszfalak gyártása, a szükséges alapanyagok előkészítése valamint a teherviselő falak építésének elvi lehetőségei.
A kutatás célja – laboratóriumi körülmények között - a PS/geopolimer-kompozit gyártási technológia kifejlesztése volt, mellyel a polisztirol, más néven nikecell gyártása és felhasználása során keletkező szénerőműi pernye és a PS hulladék anyagok hasznosításra kerülnek, hogy a kifejlesztett eljárás segítségével értékes nyersanyag keletkezzen. Az így keletkező másodnyersanyag hasznosítása során egy költséghatékony szigetelő rendszert hoznak létre, amely alkalmas épület homlokzatok hőszigetelésére, ám ellentétben a nikecell alapú rendszerekkel nem gyúlékony!
A laboratóriumi eredmények alapján látható, hogy a kedvező szilárdsági értékek szerint az eredetileg tervezett homlokzati hőszigetelő elemek mellett célszerű volt a kutatás kiterjesztése a falazati elemek, téglák irányába. A tanulmány alapján látható, hogy a projektgazda célkitűzései, miszerint falazó elemet gyártsanak a projekt tárgyát képező hulladék alapanyagokból elméletileg lehetséges.
A közreműködők a technológia ipari méretekben való bevezetését tervezik. A félüzemi szintű technológia meghatározása, kifejlesztése és eredményeinek összefoglalása, konklúziók levonása, azaz ennek megvalósíthatósági tanulmánya, ezt a célt szolgálja.
A félüzemi szintű kutatómunka során és végeredményeképpen létrejött tudásanyag és mérésekkel igazolt szigetelőanyag prototípus hozzájárulhat egy kiemelt jelentőségű világméretű probléma megoldásához, nevezetesen a polisztirol hulladék és a szénerőművi pernyék mennyiségének csökkentéséhez. Mivel a habosított polisztirol túlnyomó többségségben kommunális hulladékba kerül, ami hosszú távon szennyezi, a környeztet, rövidtávon nagy költségeket okoz a termelőnek. A szénerőművi pernye erőműi tárolókban történő deponálása jelentős többletköltséget okoz. Így kézenfekvő megoldást kínál a Borsod Bos 2004 Kft. projekt eredménye, amely mind ipari, mind környezetvédelmi, valamint gazdasági szempontból is ígéretes.
Ebből eredően a kutatás eredményének piaci hatása megkérdőjelezhetetlen. Rendkívül nagy jelentősége van a melléktermék alapú hőszigetelő termékek üzleti alapokra történő helyezésében. A kutatás első szakasza 2014. decemberében sikerrel zárult.
A korábbi sikeres kutatómunkát folytatva, a projekt második szakaszában a Borsod-Bos 2004. Kft.-vel együttműködve a Solver Unio Fejlesztési Tanácsadó Kft. kutatási-fejlesztési szolgáltatóként a félüzemi szintű kísérletek lefolytatásáért, független for-profit kutatóintézetként a beruházási projekt pénzügyi és közgazdasági elemzéséért felelős.
A kutatás több okból is igen fontos. Egyrészt az így kifejlesztett szigetelő anyag üzemi gyártása nem csak EU-s hanem globális méretű problémákat oldhat meg.
| - Az Európa 2020 program éghajlatvédelmi és fenntartható energiagazdálkodási programja szerint az 1990-es szinthez képest 20%-kal kell csökkenteni az Európai Unió tagállamainak az üvegházhatású gázok kibocsátását. Jelentősen növelni kell a megújuló energiaforrások arányát a teljes energiafogyasztásban valamint az energiahatékonyságot. - Az üvegházhatású gázok - kibocsátásának két legnagyobb kibocsátási forrása a tüzelőanyagok elégetésével történő energiatermelés és a közlekedés. - |
Másrészt a félüzemi szintű kutatás bebizonyította, hogy a projektben foglalt alapanyagok felhasználásával elkészült hőszigetelő elemek műszaki és anyagtulajdonságai meghaladják a jelenleg kapható konvencionális technológiával előállított hőszigetelő anyagok műszaki és anyagtudományi paramétereit, azonban előállításának költségei jóval alatta maradnak a legújabb nanotechnológiás eljárással készített hőszigetelő anyagok előállítási költségeinek.
A félüzemi tapasztalatokból kiindulva a megvalósíthatósági tanulmány részeként elemeztük egy jövőbeni beruházás gazdasági paramétereit is, ahol a „Niche” piacot, azaz a szigetelőanyagok piacán keletkező rést feltételeztük felvevői piacként. A tanulmányban elkészített CBA analízis, Nettó jelenérték számítás és érzékenységvizsgálat bebizonyította, hogy a beruházás életképes és hosszútávon fenntartható.
A teljes tanulmány befejezésének várható időpontja 2016. júniusa.
| Az építőipari ágazatnak tudható be az EU teljes végfelhasználói energiafogyasztásának és CO2-kibocsátásának kb. 40 %-a. Következésképpen az épületek általános energiateljesítményének költséghatékony intézkedésekkel történő javítása tagállami és uniós szinten is társadalmi, gazdasági és környezeti előnyökkel jár. Magyarországon az épületfenntartás az éves belföldi energiafelhasználás 40%-át teszi ki, amelynek egyik oka lehet az épületek szigetéletlensége vagy a szigetelés hiányossága. A hazai lakóházak fajlagos energiafelhasználása jóval meghaladja az Európai Unió régi tagországainak átlagát. Ebből eredően a kormányzatnak alapvető érdeke a tudatos tervezés, így az épületek energiaigényének csökkentese. Így minden olyan megoldás, amely csökkenti az épületek használatával összefüggő környezetterhelést kiemelten, kell kezelni. Az építőipar, azon belül a szigetelőanyagok gyártásának iparágán belül tapasztalható folyamatos fejlődés, illetve az iparág ehhez történő alkalmazkodó képessége vonatkozhat az ökológiai, gazdasági és szociális rendszerekre egyaránt. Ezért a fenntartható fejlődés, az építőiparban részt vevő szervezetek célkitűzése egyaránt. |
2015.12.21. Lendvai Katalin
