Az utóbbi években a napelemek elterjedése Magyarországon is dinamikusan növekedett. A környezettudatos gondolkodás és az energiatakarékosság iránti igény egyre több háztartást és vállalkozást ösztönöz a napenergia hasznosítására. Azonban a napelemek gazdasági megtérülésében kulcsszerepet játszik az elszámolási rendszer, amelyben a termelt és felhasznált energiát kezelik. 2024. január 1-től Magyarországon a szaldó elszámolás helyett már csak a bruttó elszámolás érhető el az új telepítések esetében, ami jelentős változásokat hozott a napelem-rendszerek tulajdonosai számára. Ugyanakkor a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség tárgyalásainak eredményeként a meglévő háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára biztosították, hogy a telepítéstől számított 10 évig továbbra is a szaldó elszámolás rendszerében maradhatnak. Ebben a cikkben e két rendszer előnyeit és hátrányait hasonlítjuk össze az új szabályozás tükrében, valamint megvizsgáljuk, milyen megoldások segíthetnének a jelenlegi problémák enyhítésében.

Szaldó elszámolás

A szaldó elszámolás (vagy nettó elszámolás) korábban a legelterjedtebb modell volt a napelemek telepítői között Magyarországon. A rendszer lényege az volt, hogy a fogyasztó által megtermelt és az adott időszakban el nem használt többletenergiát visszatáplálták az elektromos hálózatba. Az elszámolási időszak végén a felhasznált és a termelt energia különbözetét, azaz a szaldót számolták el.

Előnyök:

1. Gazdaságosabb működés: A termelés és a fogyasztás szaldója alapján történt elszámolás segítette a háztartásoknak jobban kihasználni a saját termelésű energiát, így csökkentve a villanyszámláikat.
2. Egyszerűbb nyomon követés: A szaldó elszámolás esetében a felhasználó könnyen nyomon követhette, mennyi energiát termelt és mennyit fogyasztott.
3. Jobb megtérülés: A szaldó elszámolás lehetőséget adott arra, hogy a megtermelt energiát később, amikor a háztartásnak szüksége volt rá, „visszakapja” az elektromos hálózatból.

Hátrányok:

1. Időszakos korlátok: Az éves elszámolás nem vette figyelembe a szezonális eltéréseket, például a téli hónapokban kevesebb a napsütéses órák száma, ezért a szaldó elszámolás nem feltétlenül tükrözte pontosan a fogyasztási igényeket.
2. Politikai és szabályozási változások: Az energiaszabályozás változásai, például az új tarifarendszerek bevezetése, bizonytalanságot okozhattak a jövőbeni elszámolásokkal kapcsolatban.

Bruttó elszámolás 2024-től

1. január 1-től Magyarországon a szaldó elszámolás helyett kizárólag a bruttó elszámolás érhető el az új telepítések esetében. A bruttó elszámolásban a megtermelt energiát a fogyasztó azonnal értékesíti az elektromos hálózatnak, majd az általa felhasznált energiát külön vásárolja meg, szintén piaci áron. Az új szabályozás keretében az energiát rendkívül alacsony, mindössze 5 forintos kilowattóránkénti áron vásárolják fel az energiaszolgáltatók.

Előnyök:

1. Egyszerűbb szabályozási környezet: A bruttó elszámolás esetében a szabályozási változások kevésbé befolyásolják a felhasználók bevételeit, mivel nincs szükség éves elszámolásra.
2. Rugalmas energiafelhasználás: A felhasználó bármikor eladhatja a megtermelt energiát, így nem kell figyelnie a saját fogyasztására, és nem kell számolnia a termelés és a fogyasztás időbeli eltéréseivel.

Hátrányok:

1. Alacsony átvételi ár: Az 5 forintos kilowattóránkénti átvételi ár rendkívül alacsony, ami jelentősen rontja a napelemek megtérülését. Ez az ár nem fedezi a napelem-rendszerek telepítési és karbantartási költségeit, így a beruházás gazdasági vonzereje jelentősen csökken.
2. Kiszolgáltatottság a piaci áraknak: A piaci árak ingadozása és az alacsony átvételi ár kombinációja jelentős bevételkiesést okozhat a háztartások és vállalkozások számára.
3. Nagyobb adminisztratív teher: A felhasználóknak külön kell figyelniük a megtermelt energia eladására és a fogyasztásukra, ami bonyolultabb adminisztrációt igényelhet.

Következtetés

Az új szabályozás bevezetésével a magyarországi napelem-tulajdonosok komoly kihívásokkal szembesülnek. A szaldó elszámolás megszűnése és az 5 forintos alacsony átvételi ár bevezetése a bruttó elszámolás keretében jelentősen csökkenti a napelemes rendszerek gazdasági vonzerejét. Ugyanakkor a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) sikeres tárgyalásainak köszönhetően a meglévő HMKE tulajdonosok számára biztosították a szaldó elszámolás fenntartását 10 évig, ami némi stabilitást nyújt a korábbi beruházóknak.

A helyzet hosszú távú javítására irányuló megoldások közül a magasabb átvételi ár bevezetése lenne az egyik legfontosabb lépés, amely csökkentené a vásárolt és eladott energia közötti árkülönbséget, javítva ezzel a napelemek megtérülését. Ezen kívül az energiaközösségek létrehozása is egy ígéretes irány, amely lehetővé tenné a közösségi energiafelhasználást és a helyi energiaforrások hatékonyabb kihasználását. Az MNNSZ e két célért lobbizik, hogy a napenergia hosszú távon is fenntartható és gazdaságos alternatívává válhasson Magyarországon.

Forrás: MNNSZ (chatGPT)