Egy energiahatékonysági beruházás elhalasztásakor a vállalatvezetés rendszerint az elmaradó energiamegtakarítást mérlegeli. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben, az EU ETS-ben érintett vállalatoknál azonban további pénzügyi következmény is felmerülhet: az energetikai audit ajánlásainak végrehajtása befolyásolhatja az ingyenesen kapott kibocsátási egységek mennyiségét. A 2026–2030-as kiosztási időszakban az érintett létesítmények ingyenes kiosztását 20%-kal kell csökkenteni, ha az üzemeltető nem tudja igazolni a vonatkozó energiahatékonysági ajánlások végrehajtását vagy valamely jogszabályi kivétel alkalmazhatóságát. Az audit megállapításainak kezelése ezért közvetlenül érintheti a vállalat költségeit és beruházási döntéseit.
A követelmény azoknál az EU ETS hatálya alá tartozó létesítményeknél releváns, amelyek ingyenes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülnek, és amelyekre az energiahatékonysági szabályozás szerinti energetikai auditálási vagy tanúsított energiagazdálkodási rendszer működtetésére vonatkozó kötelezettség alkalmazandó. Önmagában az auditkötelezettség még nem jelenti e kvótakockázat fennállását: az ETS-érintettséget és az ingyenes kiosztás feltételeit is vizsgálni kell. A szabály az energiagazdálkodási rendszerből származó ajánlásokra is kiterjed. Az ISO 50001 szerinti rendszer működtetése önmagában nem mentesít az ajánlások végrehajtásához kapcsolódó ETS-feltétel alól.
Az ETS-szabályozás nem teszi automatikusan valamennyi auditjavaslatot feltétlen beruházási kötelezettséggé. Az érintett ajánlások végrehajtását az ingyenes kiosztás teljes összegének megtartásához kapcsolja, és meghatározott esetekben kivételt enged. A jogalapot a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (1) bekezdése tartalmazza. A feltételt az (EU) 2023/959 irányelv vezette be; a részletes szabályokat az (EU) 2019/331 rendelet 22a. cikke rögzíti, amelyet az (EU) 2024/873 rendelet illesztett a szabályozásba. A vállalatnak minden releváns ajánlás sorsát rendeznie kell: megvalósítással, igazolható kivétellel vagy megfelelő alternatív intézkedéssel. Egy dokumentálatlan vezetői döntés a beruházás elhalasztásáról nem elegendő a megfelelés alátámasztásához.
A csökkentés az ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét érinti. A vállalat kibocsátásaihoz kapcsolódó elszámolási kötelezettség ettől továbbra is fennáll. Szemléltető példa: ha egy létesítmény éves ingyenes kiosztása a csökkentés előtt 50 000 egység lenne, annak 20%-a 10 000 egység. Feltételezett, egységenként 70 eurós kvótaárral számolva ez évi 700 000 euró értékű kiesést jelentene. A kvótaár számítási feltételezés; a tényleges pénzügyi hatás a piaci ártól, a vállalat kvótakészletétől és beszerzési helyzetétől is függ.
A kivételek alkalmazhatóságát intézkedésenként, bizonyítékokkal kell alátámasztani. A legfontosabb esetek a következők. Három évet meghaladó megtérülés. Kivétel alkalmazható, ha az ajánláshoz kapcsolódó beruházás megtérülési ideje meghaladja a három évet. Ehhez ellenőrizhető költség- és megtakarítási számítás szükséges. A küszöb önmagában nem jelenti azt, hogy minden ennél gyorsabban megtérülő javaslatot feltétlenül végre kell hajtani: a többi kivételt és alkalmazási feltételt is értékelni kell. Aránytalan beruházási költség. A rendelet szerinti feltételek fennállása esetén az aránytalan költség is megalapozhatja a kivételt. A vállalat általános forráshiánya vagy belső beruházási prioritása önmagában nem igazolja ezt. Egyenértékű alternatív intézkedés. Más megvalósított beavatkozás is elfogadható, ha az az eredeti ajánláshoz képest egyenértékű üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentést eredményez. Az alternatíva tényleges megvalósítását és az elért kibocsátáscsökkentést egyaránt igazolni kell. További kivételek kapcsolódhatnak az ajánlás kiadásának időpontjához, az ipari folyamat rendszerhatárán belüli energiamegtakarítás hiányához, illetve egyes üzemi és karbantartási körülményekhez. A korábbi auditok ajánlásait is az adott kiosztási időszakra vonatkozó szabályok alapján szükséges áttekinteni.
Az energetikai audit jellemzően a vállalat egészét vizsgálja, az ETS-követelmény viszont az érintett létesítmény ipari folyamatához kapcsolódik. A két vizsgálati kör ezért eltérhet. Egy technológiai hőellátás korszerűsítése, hulladékhő hasznosítása vagy technológiai segédrendszer energiaigényének csökkentése releváns lehet. A vállalati személygépkocsi-flotta cseréje ugyanakkor nem feltétlenül tartozik az adott ETS-létesítmény vizsgálandó intézkedései közé. Az intézkedés műszaki kapcsolata és rendszerhatára a döntő.
A megfelelés alapja egy követhető intézkedésnyilvántartás. Minden releváns ajánláshoz célszerű hozzárendelni az érintett technológiát és az ajánlás forrását; a beruházási költséget, az éves megtakarítást és a megtérülési időt; a felelőst, a határidőt és a megvalósítás állapotát; valamint a teljesítést igazoló dokumentumokat. Elmaradás esetén a kivétel alátámasztása, alternatív megoldásnál az egyenértékű kibocsátáscsökkentés számítása is szükséges. A megvalósítást a beavatkozástól függően átadás-átvételi vagy üzembe helyezési dokumentum, műszaki nyilvántartás, mérési adat, illetve módosított üzemviteli utasítás támaszthatja alá. Az ETS-hitelesítő a végrehajtást és a kivételek bizonyítékait is ellenőrzi. A beruházás jóváhagyása vagy megrendelése önmagában még nem igazolja a befejezést.
Célszerű az energetikai auditort, az ETS-adatszolgáltatás felelősét, a műszaki vezetést és a pénzügyi területet közös döntési folyamatba bevonni. Először azonosítani kell a releváns, még nyitott ajánlásokat, majd elkülöníteni a megvalósítandó intézkedéseket, az igazolható kivételeket és az alternatív megoldást igénylő feladatokat.A beruházási sorrend kialakításakor az energiaköltség csökkenése mellett az ingyenes kiosztásra gyakorolt lehetséges hatást is érdemes bemutatni. A kvótakockázat létesítményszinten jelentkezik, ezért ugyanazt az elkerült kvótaveszteséget nem szabad több beruházás gazdasági előnyeként külön-külön elszámolni. A döntéshez az intézkedéscsomag egészének hatását kell átláthatóan értékelni. A megfelelően elkészített auditból látható, hogy mely beavatkozás milyen költséggel, megtakarítással és műszaki tartalommal hajtható végre. Az ellenőrizhető számítások a beruházás jóváhagyását és az esetleges kivétel igazolását is támogatják. Érdemes ezért a meglévő audit intézkedéslistáját az ETS-követelményekkel összevetni, és a nyitott ajánlások kezelését a vállalati beruházási tervbe beépíteni.
2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 10a. cikk (1) bekezdés, harmadik és negyedik albekezdés. Az ingyenes kiosztás energiahatékonysági feltételeinek alapja.
(EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. cikk 13. pont a) alpont i. pont. Az auditajánlásokhoz kapcsolódó feltétel bevezetése.
A Bizottság (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelete, 22a. cikk; módosította az (EU) 2024/873 rendelet 1. cikkének 12. pontja. A végrehajtás és a kivételek részletes szabályai
A Bizottság (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelete, 17a–17b. cikk; beiktatta az (EU) 2024/1321 rendelet. A végrehajtás és a kivételek hitelesítői ellenőrzése.
Kapcsolódó energiahatékonysági jogalap: a korábbi 2012/27/EU irányelv 8. cikke, valamint az átdolgozott (EU) 2023/1791 irányelv 11. cikke és 39. cikke. Az auditálás és az energiagazdálkodási rendszerek szabályai, illetve a korábbi irányelvre történő hivatkozások kezelése.
Európai Bizottság, DG CLIMA: Guidance Document No 12 – Guidance on conditionality of free allocation on implementation of energy efficiency improvement measures, 2024. február 26. Értelmezést segítő, jogilag nem kötelező útmutató.
Több mint 100 elégedett ügyfél – Prudens szakértői szolgáltatás – 105 millió kWh igazolt energiamegtakarítás!
