A viszonylag olcsó olaj- és földgázkorszak végén az energiapolitika területén az EU előtt álló kihívások között olyan problémák szerepelnek, mint a növekvő importfüggőség, a korlátozott diverzifikáció, a magas és változékony energiaárak, a növekvő globális szintű energiaigény, a termelő és a tranzitországokban fennálló biztonsági kockázatok, az éghajlatváltozásból fakadó növekvő fenyegetettség, a dekarbonizáció, az energiahatékonyság területén elért lassú előrehaladás, a megújuló energiaforrások részesedésének növelésével kapcsolatos kihívások, valamint az energiapiacok nagyobb átláthatóságának, további integrációjának és összekapcsolódásának szükségessége.
Az energiahatékonyság jelentősége tovább nőtt a 2012/27/EU (2012. október 25.) Energiahatékonysági Irányelvnek köszönhetően.
A 2012/27/EU (2012. október 25.) Energiahatékonysági Irányelv több korábbi dokumentumra épít, köztük a 2006/32/EK (végső energiafogyasztás hatékonyságáról) és a 2004/8/EK (kapcsolt energiatermelés támogatásáról) irányelvekre. A 2012-es irányelv valójában központi, átfogó uniós keretszabályozássá vált, amely már világos célkitűzést határozott meg: Az EU vezetői 2018-ban azt a célt tűzték ki, hogy 2030-ig 32,5%-kal csökkentik az EU éves energiafogyasztását.
2023 márciusában új közös stratégia került meghatározásra. A 2023/1791/EU irányelv a 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv (EED) felülvizsgált változata, amely az Európai Zöld Megállapodás céljaival összhangban szigorúbb energiahatékonysági kötelezettségeket vezetett be.
1. Általános energiaigény csökkentése
2. Tisztességes verseny az erőforrásokért
3. A megtakarítás, a hatékonyság és a megújuló források fejlesztése
4. Felkészülés az uniós energiapiaci integrációra
5. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
6. Infrastruktúra javítása
7. Zöldhidrogén-partnerség
8. REPowerEU terv (2022): Diverzifikálás, függetlenedés az orosz gázimporttól.
9. Közszféra példamutatása (3% csökkenés)
10. Az energiahatékonyság a tagállamok és az EU megosztott felelőssége
11. Az energiaszerkezet alakítása a tagállamok saját joga
12. Az energiahatékonyság révén elért előnyök meg kell haladják a ráfordítások volumenét
1. Az ÜGH 55% -os csökkentése
2. Metánkibocsátás 30%-os csökkentése 2020- referencia forgatókönyvhöz képest
3. Energiafogyasztás 11,7% csökkentése a 2020-as referencia forgatókönyvhöz képest
4. A végsőenergia felhasználás maximuma 2030-ra (FEC) 846 Mtoe, a primer energiaigény
(PEC) maximuma 1.128 Mtoe lehet 1, melyek tagállami elosztása az egyéni
kötelezettségvállalása szerint alakul ki
5. Éves energiamegtakarítási kötelezettség 0,8 - 1,9% közötti tartományban kell legyen
6. Megújuló energiaforrások kapacitása érje el a 11 TW beépített névleges kapacitást.
7. Globális energiahatékonysági fejlesztések üteme 4%-os legyen.
forrás: IEA
Magyarország 2015. május 22-én hirdette ki a 2015. LVII törvényt (az energiahatékonyságról, továbbiakban „Enhat tv”), 2015. május 26-án hirdette ki ennek végrehajtását szabályozó 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban „Vhr”), mely 2012/27/EU (2012. október 25.) Energiahatékonysági Irányelv hazai jogharmonizációja volt. Magyarországon a 2014-2020-as időszakban bevezetett energiahatékonysági programok és szakpolitikai intézkedések évente mintegy 3-4 PJ végsőenergia-megtakarítást eredményeztek, azonban ez az eredmény legfeljebb a fele volt a tagállami célkitűzésnek, így a 2021-től kezdődő időszakban a jelenlegi megtakarítások mintegy duplájára volt szükség. Ezért 2021. január 1-jétől egy új szakpolitikai eszköz, az energiahatékonysági irányelv szerinti ún. energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) bevezetése kezdődött meg, melynek módját és mértékét alapvetően az energiahatékonyságról szóló Ehat. tv. és a végrehajtásáról szóló rendelet (Vhr) határozták meg. A jogalkotási mechanizmus lényeges részeként bevezetésre került a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (a továbbiakban Hivatal) 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelete, amely a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatás részleteit és legfontosabb elemeként az 1.sz. mellékletében az energiahatékonysági programok révén elért
energiamegtakarítások standardizált számítási követelményeit határozta meg (un. „katalóguslapok”) Az Európában akkor már 16 tagállamban sikerrel alkalmazott EKR rendszer lényege, hogy a kötelezetteknek olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek.
A törvény célja a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez szükséges egyes feladatok meghatározása és e feladatok végrehajtása feltételeinek biztosítása, az energiaellátás és energiafelhasználás hatékonyságának átfogó biztosítása, s ezzel az energiafogyasztói költségek csökkentését, valamint a környezeti erőforrások jövő nemzedékek számára történő megóvása az európai uniós jogi követelményekre figyelemmel. Az Enhat tv. 2015.06.05-óta mintegy 29 módosuláson esett át, jelenlegi hatályos állapotában mintegy 60 oldal terjedelmű, melyben feladatokat fogalmaz meg a központi államigazgatás, a közintézmények, az energiatermelő létesítmények, a Magyar Mérnöki Kamara, az Adatközpontok, valamint az energiafogyasztók és a piaci szereplők számára. Egyben meghatározza az Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR), az energetikai auditálási, az energetikai szakreferensi és a fűtési és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat és követelményeket.
Az Enhat tv a Nemzeti Energia- és Klímatervben célul tűzte ki, hogy végsőenergia-felhasználása 2030-ban ne haladja meg a 2005-ös 785 PJ értéket. Ehhez a 2021-től 2030 végéig tartó időszakban évi 0,8%-os energiamegtakarítást és - a teljes időszakot lefedő élettartamú szakpolitikai intézkedéseket feltételezve - évi 7 PJ új megtakarítás szükséges (jelenleg évi 3-4 PJ az eredmény). Az Enhat tv-ben foglaltakat minden esetben az Enhat Vhr-rel, valamint egyes MEKH rendeletekkel együttesen kell alkalmazni.
Több mint 100 elégedett ügyfél – Prudens szakértői szolgáltatás – 105 millió kWh igazolt energiamegtakarítás!
