Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer lényege, hogy a kötelezetteknek olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználóknál igazolt energiamegtakarítást eredményeznek.
Az 20215 évi LVII trv 2015.06.05-óta mintegy 29 módosuláson esett át, jelenlegi hatályos állapotában mintegy 60 oldal terjedelmű, melyben feladatokat fogalmaz meg a központi államigazgatás, a közintézmények, az energiatermelő létesítmények, a Magyar Mérnöki Kamara, az Adatközpontok, valamint az energiafogyasztók és a piaci szereplők számára. Egyben meghatározza az Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR), az energetikai auditálási, az energetikai szakreferensi és a fűtési és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat és követelményeket.
Az EKR katalógus 5 témakörre bontva tartalmazza a leggyakoribb energiahatékonysági intézkedéseket, mely további altémákra bomlanak a könnyebb követhetőség kedvéért.
Energiahatékonyság növelő intézkedésnek az az intézkedés tekinthető, melynek során egy korábban beszerelt villanymotort egy jobb hatásfokú és szabályozott fordulatszámú motorra cserélnek, vagy a villamos hajtás üzemi teljesítményigénye kisebb, mint a beépített motor névleges teljesítménye, így a régi motor túlméretezett és az új motort kisebb teljesítményigényű munkaponthoz kell illeszteni.
Az energiahatékonyság-javító intézkedésekből vagy beruházásokból származó, energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni, vagy más kötelezettek számára átruházni kívánt energiamegtakarításokat a Hivatal által névjegyzékbe vett energetikai auditáló szervezet hitelesíti. Az alábbiakban ismertetjük a legfontosabb részletszabályokat.
Az energetikai szakreferens igénybevételére az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 16. pontja szerinti gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves végsőenergia-felhasználásának átlaga meghaladja a 400 000 kWh villamos energiát, vagy 100 000 m3 földgázt, vagy 3 400 GJ hőmennyiséget.
2020. január 24-én hatályba lépett az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról szóló 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet.
Az almérő rendszerek telepítésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat az alábbiakban olvashatja.
Az energiával kapcsolatos információkat tartalmazó megoldásunk, a Panoramic Power vezeték nélküli érzékelőket és egy felhő alapú analitikai platformot, a PowerRadart használva, adatokat szolgáltat az energiafelhasználásra vonatkozóan. Az információk segítségével lehetősége van az energiafogyasztás menedzselésére az egész telephelyen, egészen eszközszintig.
A hőkamera 1-100 mikron közötti hosszúhullámú infravörös sugárzást méri és a feldolgozást követően saját színskálájának megfelelően különböző színnel ábrázolja. Tehát a hőkamera nem a hőmérsékletet, hanem az infra tartományú sugarakat (hősugárzást) érzékeli. Ezt nevezzük termográfiának.A termikus képalkotás alkalmazható minden olyan esetben, ahol látni, mérni szeretnénk a hőmérséklet különbségeket.
Az alábbi bekezdésekben összeszedtük azokat a leglényegesebb szabályozási elemeket, valamint magyarázatokkal egészítettük ki, amelyek a társasági adókedvezmény érvényesítése kapcsán kifejezetten megfontolásra ajánlunk. Ezek a részletszabályokat nemzetközi adószakértői irodákkal illetve a hazai közigazgatás releváns szereplőivel közösen állítottuk össze
Hazánk területén az országon belül tapasztalható kis szélességkülönbség miatt a döntő szerepet a felhőzet játssza.
Az éghajlat kialakításánál alapvető az a sugárzó energia, amely a Napból a földfelszínre jut. A besugárzás területi eloszlását két tényező határozza meg: a földrajzi szélesség, valamint a felhőzet mennyisége.
