Az energiahatékonyság-javító intézkedésekből vagy beruházásokból származó, energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni, vagy más kötelezettek számára átruházni kívánt energiamegtakarításokat a Hivatal által névjegyzékbe vett energetikai auditáló szervezet hitelesíti. Az alábbiakban ismertetjük a legfontosabb részletszabályokat.
Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervben célul tűzte ki, hogy végsőenergia-felhasználása 2030-ban ne haladja meg a 2005-ös 785 PJ értéket. Ehhez a 2021-től 2030 végéig tartó időszakban évi 0,8%-os energiamegtakarítást és - a teljes időszakot lefedő élettartamú szakpolitikai intézkedéseket feltételezve - évi 7 PJ új megtakarítás szükséges. A 2014-2020-as időszakban bevezetett energiahatékonysági programok és intézkedések évente mintegy 3-4 PJ végsőenergia-megtakarítást eredményeztek, így a 2021-től kezdődő időszakban a jelenlegi megtakarítások mintegy duplájára van szükség. Ezért 2021. január 1-jétől egy új szakpolitikai eszköz, az energiahatékonysági irányelv szerinti ún. energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) bevezetése kezdődött meg.
Az Európában már 16 tagállamban sikerrel alkalmazott rendszer lényege, hogy a kötelezetteknek, olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. Végfelhasználónál elvégzett, hitelesített energiahatékonysági beruházás például egy öreg, nem hatékonyan működő gépsor modernebbre cserélése, épületek felújítása stb. A kötelezettségi rendszer kedvezményezettjei a hazai vállalati és lakossági végfogyasztók lesznek, úgy hogy a lakossági energia árak stabilitása továbbra is fennmarad.
A kötelezett
a) a 2021. évben az általa 2019-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának,
b) a 2022. évben az általa 2020-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,1%-ának,
c) a 2023. évben az általa 2021-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,3%-ának,
d) a 2024-2027. években az egyes éveket megelőző második évben általa végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának,
e) a 2028. évben az általa 2026-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,35%-ának,
f) a 2029. évben az általa 2027-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,15%-ának,
g) a 2030. évben az általa 2028-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának
megfelelő mértékű éves energiamegtakarítást köteles elérni a végső felhasználók körében.
A kötelezett fél a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendeletben meghatározott módon, adattartalommal és határidőben a Hivatal számára megküldi az energiamegtakarítási kötelezettsége megállapításához szükséges adatokat.
A Hivatal az egyes kötelezett felek vonatkozásában határozatban állapítja meg a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás mértékét a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a Hivatal ellenőrzi. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a Vet. vagy a Get. hatálya alá tartozó kötelezett féllel szemben a Vet. vagy a Get. szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő kötelezett féllel szemben tízmillió forintig terjedő bírságot szab ki azzal, hogy az alkalmazott jogkövetkezmény nem mentesíti a kötelezett felet az energiamegtakarítási kötelezettsége alól.
A határidők az első évben (2021-ben) eltérőek voltak:
A kötelezett felek, az energiahatékonyság-javító intézkedést vagy beruházást megvalósító, kötelezett félnek nem minősülő energiahatékonysági szolgáltatók, valamint egyéb harmadik személyek az egyes energiahatékonyság-javító intézkedésekből származó energiamegtakarítást
az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) kormányrendelet szerinti átváltási tényezők, valamint számítási módszerek és elvek alkalmazásával állapítják meg. Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) kormányrendelet 13. §-a határozza meg az energetikai audit minimális tartalmi követelményeit is. Az energiamegtakarítás mértékét alátámasztó energetikai audit a fenti jogszabályban előírtakon túli kiegészítő kötelező tartalmi elemeit a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet 4. §-a határozza meg.
Eszerint az energiamegtakarítás megállapítása céljából készített energetikai auditnak tartalmaznia kell
a) az energiahatékonyság-javító intézkedés előtti kiinduló helyzet, vagy az energiahatékonysági beruházás végrehajtását megelőző műszaki állapot és az azt jellemző energiahatékonysági mutatók ismertetését,
b) az energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás részletes ismertetését,
c) épületszerkezetek esetében a rétegterv, a beépített anyagok termékjellemzőinek és vastagságának, valamint a lényeges műszaki megoldások részletes ismertetését,
d) gép, berendezés beszerzése vagy cseréje esetében a gép, berendezés megnevezését, típusát, teljesítményjellemzőjét, a várható üzemeltetési időszakot és élettartamot,
e) az építési-szerelési munka leírását, anyagjellemzőit, méretét vagy mennyiségét és a vonatkozó jogszabály, nemzeti szabvány vagy a szakma szabályai szerint az elért energiamegtakarítás számítását,
f) a beépített új berendezésre vonatkozó, az Európai Unióban vagy Magyarországon elfogadott vagy hatályos követelmény feltüntetését vagy ilyen követelmény hiányának egyértelmű megállapítását,
g) a megvalósított intézkedésre vonatkozó jogszabály, nemzeti szabvány, nemzetközi szabvány, műszaki irányelv, ágazati műszaki irányelv vagy egyéb műszaki dokumentum megjelölését, amelynek figyelembevételével az elért energiamegtakarítás számítható,
h) az energiamegtakarítás kiszámítási módszerének részletes ismertetését az energiahatékonysági irányelv értelmében előírt energiamegtakarítási kötelezettségek átültetéséről szóló, 2019. szeptember 25-i (EU) 2019/1658 bizottsági ajánlás figyelembevételével.
A kötelezett félnek gondoskodnia kell a saját maga által megvalósított, vagy számára átruházott energiahatékonyság-javító intézkedéssel kapcsolatos dokumentációnak a második kötelezettségi időszak végéig, de legalább az intézkedés vagy beruházás megvalósulásától számított 5 évig történő megőrzéséről.
A Hivatal a leggyakoribb, sztenderdizálható energiahatékonyság-javító intézkedések elszámolását megkönnyítendő jegyzéket (EKR katalógus) dolgozott ki. Az EKR katalógust a Hivatal félévente felülvizsgálja és minden év június 30-ig, valamint december 31-ig küldi meg az energiapolitikáért felelős miniszter részére az előzetes véleményezés érdekében. A jegyzék a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet I. mellékleteként jelent meg. 2024 évi változásával kapcsolatos információkat itt olvashatja..
Az EKR Katalógusról itt olvashat bővebben
Az energiahatékonyság-javító intézkedésekből vagy beruházásokból származó, energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni, vagy más kötelezettek számára átruházni kívánt energiamegtakarításokat a Hivatal által névjegyzékbe vett - kötelezett félnek vagy kötelezett féllel egy vállalkozáscsoportba tartozó szervezetnek nem minősülő - energetikai auditáló szervezet hitelesíti. Hitelesítés nélküli energiamegtakarítás a Hivatalhoz nem jelenthető be és a Hivatal részéről nem számolható el energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként. A hitelesítésre jogosult energetikai auditáló szervezetek – elérhetőséget is tartalmazó - névjegyzéke a Hivatal energiahatékonysággal foglalkozó honlapján érhető el (enhat.mekh.hu/audit).
A hitelesítést ellátó energetikai auditáló szervezet felel, hogy a kötelezett fél az energiamegtakarítás megállapítása során megfelelően vette-e figyelembe az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet szerinti átváltási tényezőket, számítási módszereket és elveket, és hitelesítésével igazolja a beruházást vagy az intézkedést megvalósító személy addicionálisnak minősülő hozzájárulását, valamint az energiamegtakarítás mértékét a tárgyévre és az azt követő évekre egyaránt.
A hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely kizárólag a kötelezett fél részére ruházható át. A nem hitelesített vagy a Hivatal által érvénytelenített energiamegtakarítás átruházása, továbbá az energiamegtakarítás nem kötelezett félnek minősülő vevő részére történő átruházása semmis. A hitelesített energiamegtakarítás kétoldalú megállapodás keretében vagy szervezett piacon ruházható át.
A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettségét akár saját tevékenységi körében, akár tevékenységi körén kívül eső más szektorban végrehajtott energiahatékonysági beruházással vagy energiahatékonyság-javító intézkedéssel, valamint más kötelezett felek, kötelezett félnek nem minősülő energiahatékonysági szolgáltatók vagy egyéb harmadik személyek által megvalósított hitelesített energiamegtakarítással is teljesítheti.
A kötelezett felek dönthetnek úgy, hogy együttesen tesznek eleget az energiamegtakarítási kötelezettségüknek, amely esetben az energiamegtakarítási kötelezettségüket össze kell számítani. Ebben az esetben a kötelezett felek az energiamegtakarítási és valamennyi kapcsolódó kötelezettségük teljesítéséért - ideértve az adatszolgáltatási és bírságfizetési kötelezettségeket - egyetemlegesen felelnek.
A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítást és az azt alátámasztó adatokat legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendeletben megállapított módon és adattartalommal jelenti be a Hivatal részére. A határidő jogvesztő.
A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítást az EKR adatgyűjtő rendszer útján a következő adattartalommal jelenti be:
a) a megvalósított energiahatékonysági intézkedés vagy beruházás megnevezése,
b) az energiahatékonysági intézkedés vagy beruházás megkezdésének időpontja,
c) az energiahatékonysági intézkedés végrehajtásának vagy az energiahatékonysági beruházás helyszíne,
d) az energiahatékonysági intézkedés végrehajtásának, vagy épületet érintő beruházás esetén a beruházás tényleges és teljes körű használatba vételének, vagy egyéb beruházás esetében a beruházás üzembe helyezésének időpontja,
e) az energiamegtakarítás mértékét alátámasztó energetikai auditot készítő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet megnevezése, névjegyzéki jelölési száma és az energetikai audit száma,
f) az energiamegtakarítást hitelesítő energetikai auditáló szervezet megnevezése, névjegyzéki jelölési száma,
g) az energiahatékonysági intézkedéssel vagy beruházással elért összes éves megtakarítás mértéke (GJ),
h) az elszámolni kívánt energiamegtakarítás éves mértéke (GJ),
i) átruházott energiamegtakarítás esetén az átruházó megnevezése, adószáma, az átruházás időpontja és
j) az energiamegtakarítás valamely alternatív szakpolitikai intézkedéssel való kombinálása esetén az alternatív szakpolitikai intézkedés megjelölése, az igénybe vett vissza nem térítendő állami támogatás, adókedvezmény részaránya.
A Hivatal a kötelezett felekre vonatkozó energiahatékonyság-javító intézkedéseket és energiamegtakarítási adatokat folyamatosan, visszakövethetően, a kötelezett felek számára hozzáférhető módon nyilvántartja. A kötelezett fél a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik arról, hogy a számára az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarításból mennyit kíván a korábbi évekre visszamenőlegesen elszámolni.
A 2021. és a 2022. évekre vonatkozó energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésénél a tárgyévet követő évekből az energiamegtakarítási kötelezettség feletti energiamegtakarítás visszamenőlegesen nem számítható be.
Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét részben vagy egészben energiahatékonysági járulék megfizetésével teljesíti-e, vagy a következő két év egyikében fogja azt teljesíteni a megfelelő csökkentés figyelembevételével.
A kötelezett felek által bejelentett energiamegtakarítás alapját képező egyes energiahatékonyság-javító intézkedések reprezentatív módon kiválasztott, statisztikailag jelentős részét a Hivatal ellenőrzi. A statisztikailag jelentős hányadot a Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg. Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy a bejelentett energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra, azt érvényteleníti, és a hitelesítő szervezetre az érvénytelenítéssel érintett 1 GJ energiamegtakarításonként 10 000 Ft mértékű bírságot szab ki. Az érvénytelenített energiamegtakarítás a kötelezettség teljesítése során nem számolható el. Ha a Hivatal a hitelesítő szervezettel szemben két éven belül két alkalommal bírságot szab ki, a Hivatal a bírság kiszabása mellett egyidejűleg öt évre megtiltja az energetikai auditáló szervezet számára a hitelesítés végzését.
A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése helyett - részben vagy egészben - energiahatékonysági járulék megfizetését választhatja. Az energiahatékonysági járulék mértéke 50 000 Ft/minden nem teljesített 1 GJ/év.
Az energiahatékonysági járulékból származó bevételeket elsődlegesen a támogatandó háztartások energiahatékonyságát javító alternatív szakpolitikai intézkedések finanszírozására kell felhasználni. Az energiahatékonysági járulékból származó bevételek felhasználásáról az energiapolitikáért felelős miniszter a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló rendelete szerint gondoskodik. Az energiahatékonysági járulék bejelentésének, megfizetésének és nyilvántartásának részletszabályait az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében szabályozza.
A Hivatal ellenőrzi az energiamegtakarítási és a járulékfizetési kötelezettség teljesítését. A kötelezettség nemteljesítése esetén a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki. A bírságot az adott tárgyévi teljesítéssel kapcsolatban a Hivatal akkor szabja ki, amikor a tárgyévet követő évek energiamegtakarításaiból történő tárgyévi beszámításra már nincs lehetőség vagy a kötelezett fél elmulasztotta az Ehat. 15/D. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatételi határidőt.
Több mint 100 elégedett ügyfél – Prudens szakértői szolgáltatás – 105 millió kWh igazolt energiamegtakarítás!
