A 2014-2020-as időszakban bevezetett energiahatékonysági programok és intézkedések évente mintegy 3-4 PJ végsőenergia-megtakarítást eredményeztek, így a 2021-től kezdődő időszakban a jelenlegi megtakarítások mintegy duplájára van szükség. Ezért 2021. január 1-jétől egy új szakpolitikai eszköz, az energiahatékonysági irányelv szerinti ún. energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) bevezetése kezdődött meg, melynek módját és mértékét alapvetően az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (Ehat. tv.) és az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet (Ehat. vhr.) határozza meg. Az EKR-rel kapcsolatos jogszabályokról itt olvashat bővebben.
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) lényege, hogy a kötelezetteknek olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználóknál igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a leggyakoribb, sztenderdizálható, energiahatékonyságot javító intézkedésekre az elszámolást és a keletkező energiamegtakarítás megállapítását megkönnyítendő jegyzéket dolgozott ki, de más bizonyítható programok is lehetségesek.
Lényeges, hogy az energiahatékonyságról szóló törvény alapján végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérni a végső felhasználók körében, vagyis intézkedés vagy beruházás eredményeként, az energia hatékonyabb felhasználása révén a végsőenergia-igényt kell csökkenteni a végső felhasználók körében.
A végsőenergia-fogyasztás fogalmába nem tartozik bele az energiaátalakítási és energetikai ágazat számára szolgáltatott energia.
Az EKR energetikai audit az energiahatékonyság-javító intézkedésekből vagy beruházásokból származó, energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni, vagy más kötelezettek számára átruházni kívánt energiamegtakarításokat számszerűsítő és hitelesítő eljárás, azaz az elért energiamegtakarítás igazolása. Hitelesítésre MEKH által névjegyzékbe vett energetikai auditáló szervezet jogosult.
Részletes információt talál Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerről, ebben a cikkünkben
A) A kötelezettek az energiahatékonyság-javító intézkedéseiből (beruházások, felújítások, fejlesztések, standardizált energiahatékonyságot javító intézkedések eredményei)
B) Kötelezett félnek nem minősülő szervezetek (Végfelhasználók) egyes energiahatékonyság-javító intézkedésekből (beruházások, felújítások, fejlesztések, standardizált energiahatékonyságot javító intézkedések eredményei).
A Kötelezett az elért megtakarítást - amely a hitelesítést követően korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű joggá alakul - mint vagyonelemet megvásárolhatja és ezzel is teljesítheti kötelezettségét. Ez a korlátozás csupán annyit jelent, hogy a vagyonelem szerzője kizárólag kötelezett lehet, az értékesítő viszont lehet kötelezett és harmadik személy is.
Ezen intézkedések eredményeképpen elért végsőenergia megtakarítást elméleti vagy empírikus (pld mért) módon, részletes számításokkal alátámasztva igazolni kell. Ezen számítást és bizonyítást végzi el a MEKH által névjegyzékbe vett energetikai auditáló szervezet.
Az energiahatékonyság-javító intézkedésekből vagy beruházásokból származó, energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni, vagy más kötelezettek számára átruházni kívánt energiamegtakarításokat a MEKH által névjegyzékbe vett energetikai auditáló szervezet hitelesíti. Hitelesítés nélküli energiamegtakarítás a Hivatalhoz nem jelenthető be és a Hivatal részéről nem számolható el energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.
A hitelesítést ellátó energetikai auditáló szervezet felel, hogy a kötelezett fél az energiamegtakarítás megállapítása során megfelelően vette-e figyelembe az átváltási tényezőket, számítási módszereket és elveket, és hitelesítésével igazolja a beruházást vagy az intézkedést megvalósító személy lényegesnek (korábban addicionálisnak) minősülő hozzájárulását, valamint az energiamegtakarítás mértékét a tárgyévre és az azt követő évekre egyaránt.
A kötelezett félnek gondoskodnia kell a saját maga által megvalósított, vagy számára átruházott energiahatékonyság-javító intézkedéssel kapcsolatos dokumentációnak a második kötelezettségi időszak végéig, de legalább az intézkedés vagy beruházás megvalósulásától számított 5 évig történő megőrzéséről.
Az energiamegtakarítás kiszámítási módszerét, az energetikai audit lefolytatását a nagyvállalati energetikai auditálásban szerzett jelentős tapasztalataink, valamint az energiahatékonysági irányelv értelmében előírt energiamegtakarítási kötelezettségek átültetéséről szóló, 2019. szeptember 25 -i (EU) 2019/1658 bizottsági ajánlás figyelembevételével dolgoztuk ki. A részletes tematikát a szerződéskötési folyamat során ismertetjük.
Partnereink számára számos energetikai audit szolgáltatást kínálunk, többek között:
Az energetikai auditálásról, Az EKR kötelezettség teljesíthetőségéről illetve az EKR Kötelezettség részletszabályairól további cikkeket olvashat weblapunkon
Több mint 100 elégedett ügyfél – Prudens szakértői szolgáltatás – 105 millió kWh igazolt energiamegtakarítás!