Szigorodtak az adatszolgáltatási kötelezettségek és frissültek a jogszabályi hivatkozások a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos 17/2020. MEKH rendelet 2026. április 1-jei módosításával.

A Jedlik Ányos Energetikai Program újabb pályázata a piacról még hiányzó innovatív energiatechnológiai fejlesztésekre ösztönöz, jelentős tudományos, műszaki újdonságtartalommal rendelkező termékek, prototípusok, szolgáltatások létrehozását támogatja - jelentette be közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).

Épp egy éve nagy reményekkel indult EKR tőzsde 2025 februári aukciós napja újra csalódást okozott a kereskedőknek. Egy év alatt a tőzsdei kereskedésbe kerülő HEM-ek mennyisége megsokszorozódott, míg a törvényi szabályozás változása ellenére a vételi szándék töredékére esett vissza. Így az ezek alapján kialakuló egyensúlyi árak újabb esését hozta a tőzsdei kereskedés.

2024 februárjában induló EKR tőzsde idei utolsó kereskedési napja volt 2024 november 14. Az év közbeni lendület év végére elfogyott, amire az elemzők már több magyarázatot is adtak.

 

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a hatályos jogszabályoknak megfelelően új, négyéves árszabályozási ciklust indít, melynek áralkalmazási szabályait egy újraalkotott rendeletben állapítja meg. 

Nagyot esett a hitelesített energiamegtakarítások ára a csütörtökön megtartott EKR tőzsdei napon, így erősen megkérdőjeleződött, hogy a közelmúltban elindult ingyenes padlásszigetelési hullám folytatódik-e Magyarországon.

Egy friss törvénymódosító javaslat alapján jelentős változások várhatók az energiahatéknysággal kapcsolatos szabályzásban a közeljövőben. Bár az újdonságok még nem elfogadottak, de érdemes tisztában lenni a legfontosabb várható módosításokkal.

Egyre súlyosabb ellentmondásokat szül a magyar villamosenergia-hálózat fenntartásában és az energiatermelésben a KÁT, a rezsicsökkentés és szaldóelszámolás, amelyek nem mindig teszik lehetővé, hogy a termelés és a fogyasztás egy időben találkozzanak egymással

Már elérhető a feldolgozóipari üzemek  energetikai fejlesztését célzó pályázati felhívások . Válasszon minket pályázata energetikai tanácsadójának!

Az általános javuló tendencia ellenére a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása 2022-ben ismét nőtt. Ez az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedéséhez vezetett az EU villamosenergia-ágazatában a második egymást követő évben.

Az utóbbi években a napelemek elterjedése Magyarországon is dinamikusan növekedett. A környezettudatos gondolkodás és az energiatakarékosság iránti igény egyre több háztartást és vállalkozást ösztönöz a napenergia hasznosítására. Azonban a napelemek gazdasági megtérülésében kulcsszerepet játszik az elszámolási rendszer, amelyben a termelt és felhasznált energiát kezelik. 

Keddtől indul a GINOP Plusz program 1. prioritásához tartozó KKV Technológia Plusz Hitelprogram. Az európai uniós forrásokból megvalósuló program keretei között a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) 0 százalékos fix kamat mellett igényelhetnek kedvező finanszírozást új fejlesztéseik és értéknövelő beruházásaik megvalósításához.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) két energiahatékonysággal kapcsolatos rendeletét módosította, melyek keretében új elemekkel bővül az energiahatékonyság-javító intézkedések elszámolását segítő EKR katalógus, és egyszerűsödik a nagyfogyasztók által kötelezően telepítendő almérőkkel kapcsolatos szabályozás.

Az Európai Bizottság az orosz-ukrán háború okozta nemzetközi energiaválságra reagálva terjesztette elő a REPowerEU tervet. A tagállamok Helyreállítási és Ellenállóképességi Terveiket REPowerEU fejezetekkel egészítik ki, amelyek új vagy kibővített intézkedéseket, beruházásokat tartalmaznak főként az energiamegtakarítás elérése, az energiaellátás diverzifikálása, a megújulók térnyerésének felpörgetése érdekében.

A felhívás a hidrogéngazdaság alapjainak megteremtéséhez kíván hozzájárulni. Mivel jelentős kihívást jelen a kínálati (termelés) és keresleti (felhasználási) oldal közötti összhang megteremtése, ezért a hidrogén termelési és felhasználási oldalának összehangolt felfutását célozza, ami lényegében azt jelenti, hogy egymásra épülve valósulhatnak meg a hidrogén előállításához és felhasználásához szükséges beruházási elemek.

Magyarországon ugyan nem magas az uniós átlaghoz képest a nagy energiaigényű ágazatok aránya, azonban hazánk energiaintenzitása a tagállami rangsorban hatodik helyen áll. Ebben a hazai épületállomány kedvezőtlen energiahatékonyságán kívül az a sok vállalat is döntő szerepet játszik, amely korszerűtlen energetikai állapotú épületekben működik, illetve relatíve magas energiaigényű technológiát alkalmaz, jelentősen növelve ezzel az ország energiafelhasználását

A pályázat célja az ipari parkok által felhasznált energia növekvő részének saját maguk által történő előállítása megújuló energiaforrásokra támaszkodva, ezáltal csökkentve az ipari parkok hálózatról történő vételezését, továbbá az ipari parkokban működő vállalkozások energiaköltségeinek redukálását. Ily módon a program hozzájárul  a biztonságosabb és kiszámíthatóbb árú energiaellátáshoz, és az ipari dekarbonizáció erősítésével ipar fenntarthatóságának javításához is.

Az ipari termelés és általában a gazdasági tevékenységek jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatást okozó gázok, illetve a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó légszennyező-anyagok kibocsátásához. A pályázat célja ennek a csökkentése és megelőzéseaz alkalmazott technológiák, a felhasznált primer energiaforrás és a nyújtott termékek, szolgáltatások teljes életciklusára irányadó újratervezés tekintetében.

Magyarországon bizonyos technológiák egyelőre csak a felhasználói oldalon vannak jelen, ugyanakkor a hazai vállalatok részéről megvan a potenciál a különböző megújuló technológiák gyártására, sőt fejlesztésére is. E potenciál gyakorlati kihasználását segíti elő a páylázat, melynek eredményeként egyre több vállalkozás válik képessé a zöld gazdasághoz szükséges korszerű technológiák gyártására, kapcsolódó szolgáltatások nyújtására.